Nem valószínű, hogy mérsékelné az eurózóna adósságválságát, ha az övezet országai - elfogadva az Európai Bizottság (EB) tegnap nyilvánosságra hozott ajánlását - közös kötvényeket bocsátanának ki - jelentette ki Anders Borg, svéd pénzügyminiszter, aki a Financial Times rangsora szerint Európa legjobb pénzügyi tárcavezetője. Ez még akkor is így van, ha a közös finanszírozást a tagállamok gazdaságpolitikájának szoros ellenőrzésével kapcsolnák össze.

Hol van ebben a hoci-nesze?

Kapcsolódó

Hajlamos vagyok szkeptikusan megítélni az ilyen javaslatokat - nyilatkozta a Bloomberg tévének adott interjújában. Nem látom, hogyan oldhatja meg a problémát, ha az eurózóna legeladósodottabb országai azon az áron fizetnek alacsonyabb kamatokat adósságaik után, hogy a fegyelmezetten gazdálkodó államok polgárainak többe kerül lakásuk jelzáloghitele.

Elvileg a fiskális fegyelem megszigorításával elkerülhető az előbbi viszony tartóssá válása, azonban ezt nem lehet Brüsszelből kikényszeríteni. Csak a nemzeti kormányok juthatnak el oda, hogy belátva ennek helyességét egyensúlyban tartják költségvetésüket.

Reformálni kéne

Az EB javaslata szerint az unió jogot kapna arra, hogy még a parlamenti beterjesztés előtt felülvizsgálja az eurózóna tagok éves költségvetését. Azok az országok - Görögország, Portugália és Írország -, amelyek EU-IMF támogatást kaptak, még kedvezményes hitelprogramjuk lejárta után is hosszú ideig különösen szigorú közösségi ellenőrzés alatt maradnának.

Borg szerint azonban mindez nem érinti a lényeget. A probléma alapja a gazdasági növekedést segítő, a versenyképességet javító strukturális reformok elmaradása - mondta. Ezzel arra célzott, hogy az adósságválság mocsarából csak úgy jöhetnek ki az érintett országok, ha társadalmuk hajlandó másként élni, mint eddig.

Svédország segít, ha neki is jó

A svéd pénzügyminiszter jelezte, hogy országa kész gazdasági ösztönző intézkedésekkel tágítani piacait az eurózóna exportőrei előtt, ha az övezet válsága tovább mélyülne. Az ország költségvetési többlete mozgásteret ad erre. Ugyanakkor leszögezte, hogy bármilyen adócsökkentés vagy más lépés megtételekor ezek hatásait "svéd perspektívából" fogják vizsgálni.

A tízéves svéd államkötvények hozama 55 bázisponttal alacsonyabb, mint a hasonló német papíroké - a kudarcos tegnapi berlini kötvénykibocsátás előtt még csak 53 pont volt a különbség. Svédország a válság 2007-es kitörése óta csökkentette államadósságát, amely most a GDP 36,3 százaléka. (Az EU átlaga 88 százalék.) A költségvetés idén várhatóan a GDP 0,9 százalékának megfelelő többlettel zár.