A brüsszeli plenáris ülésen 465:95 arányban megszavazott határozat kiterjeszti az európai uniós szabályozás hatályát a harmadik államokból érkező, szárazföldi és tenger alatti földgázvezetékekre is.

Ezentúl a kívülről érkező vezetékekre is érvényes lesz, hogy a szállítási infrastruktúra tulajdonlásának külön kell válnia a gáz tulajdonjogától. A vezetékekhez pedig más szolgáltatóknak is hozzá kell majd férniük. A fokozódó verseny a brüsszeli remények szerint alacsonyabb árakat eredményezhet - írja az MTI.

Kapcsolódó

Az új szabályozás az EU kizárólagos hatáskörébe utalja a harmadik országokból induló új gázvezetékeket. Az Európai Bizottság abban az esetben engedélyezheti egy tagállamnak, hogy tárgyalást kezdjen egy EU-n kívüli országgal egy új vezetékről, ha értékelése szerint az nem sérti az uniós szabályzást, illetve nem veszélyezteti a versenyt vagy az ellátás biztonságát. A bizottság dönt majd arról is, hogy adott esetben adható-e kivétel egyes előírások alól.

A tagállam, ahol a vezeték először az EU területére lép, eltérhet az új szabályoktól a már meglévő infrastruktúra esetén, amennyiben a derogáció nem befolyásolja hátrányosan az EU-n belüli versenyt. Jerzy Buzek néppárti jelentéstevő kiemelte: sok nyereségorientált piaci szereplő szerette volna, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, de ez veszteség lett volna az európaiak és az egész energiaunió számára.

Az eredeti javaslat célja az volt, hogy lehetővé tegye például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 szigorúbb ellenőrzését. Szakértők szerint valóban szigorodni fog az uniós kontroll, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb, lassabb és drágább lesz befejezni.

A német-francia kompromisszumon alapuló előzetes megállapodást hosszú tárgyalás után februárban sikerült tető alá hozniuk az EU társjogalkotó intézményeinek. Az életbe lépéshez már csak a tagállamok kormányait tömörítő tanács hivatalos megerősítésére van szükség, de nagy valószínűséggel hamarosan erre is sor kerül.

Ezután a tagállamoknak kilenc hónapjuk lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba. Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében az év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot.

Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen belül a legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal 42 százalékát adja, Norvégia részesedése 34 százalék, Algériáé 10 százalék. A cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya 14 százalék.