Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejét október 31-ig elhalasztják, de júniusban áttekintik a folyamat állását - közölték több helyszíni tudósítás szerint uniós diplomaták.

A Politico szerint az a flexibilitás is benne van a megállapodásban, hogy ha a brit parlament elfogadja a kilépési megállapodást, akkor az Egyesült Királyság hamarabb is elhagyhatja az EU-t.

Kapcsolódó

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be a döntést és közölte, hogy prezentálja a javaslatot Theresa May brit miniszterelnöknek, ezután oszthatja meg a dátumot és a hosszabbítás feltételeit a nyilvánossággal. Hajnali 2 óra körül Tusk bejelentette Twitteren: az Egyesült Királyság elfogadta a javaslatot, tehát tovább hat hónapot kapott a szigetország, hogy megtalálja a lehetséges legjobb megoldást.

 

 

Theresa May brit kormányfő korábban június 30-ig kért volna halasztást az EU-tól. Az Európai Tanács kiszivárogtatott előzetes javaslata a brexit új dátumára az év végét, vagy jövő március végét javasolta volna. Az uniós csúcsról szóló kommentárok szerint a hosszabb halasztásnak Emmanuel Macron francia államfő volt a fő kerékkötője, miután csak június 30-ig tolerálta volna a halasztást.

Halloween brexit?

A Politico kommentárja szerint egy potenciális Halloween brexit-határidőnek is megvannak az előnyei: összhangban van a Juncker-bizottság mandátumának végével és a brexitet is le lehet rendezni May miniszterelnöksége ideje alatt, mielőtt a tory-vezetés újra bizalmatlansági indítványt indíthatna ellene - vagyis decemberig megvan a "védettsége".

Kényes egyensúly

A tárgyaláson felmerült, hogy a brexit-határidő kitolásával a Juncker-bizottság mandátumát is hosszabbítsák meg addig, amíg a britek ki nem lépnek az EU-ból, mivel az Európai Parlament hagyja jóvá a bizottság új elnökét, így, amíg nincs kilépés, a brit EP-képviselők is szavazhatnak az EB új vezetőjéről.

Ez az Eurologus szerint azért lehet gond, mert a brit EP-választási előrelejzések nagy győzelmet jósolnak a Munkáspártnak, és sok brit munkáspárti EP-képviselő eltolhatja az EP többségét a baloldali pártok javára. Nélkülük ugyanis valószínűleg jobboldali többség lesz az új parlamentben. Az október 31-i kilépéssel megoldódhat ez a probléma, mert ha november 1-jén már nem tagok a britek az EU-ban, nem kell uniós biztost kinevezniük, és nem szólhatnak bele a bizottság új elnökének a megválasztásába.

Az őszig tartó halasztás mellett szólt az is, hogy a májusi EP-választást követő hónapokban és az augusztusi teljes jogalkotási szünetben kevés olyan uniós döntés születik, amelyeket bármilyen módon veszélyeztethetne a brit kormány. A legfontosabb ügy, a 2021 utáni uniós költségvetésről szóló tárgyalások viszont szeptemberben újból beindulnak. A franciák arra is szeretettek volna biztosítékot kapni, hogy Nagy-Britannia ezekbe nem szól bele - jegyzi meg az Eurologus.

Teljes jogú EU-tag, amíg ki nem lép

Ehhez képest a csúcstalálkozót lezáró dokumentum szerint az Egyesült Királyság teljes jogú tagja marad az EU-nak a hosszabbítás ideje alatt, annak minden kötelezettségével - a kilépésről szóló 50. cikkelynek megfelelően -, illetve megvan a joga ahhoz is, hogy visszavonja a kilépési kérelmét.

Ennek megfelelően az Európai Tanács azt is kiköti, hogy az Egyesült Királyságnak konstruktívan és felelősségteljesen kell résztvennie a döntéshozatalban és tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, ami az EU célkitűzéseinek elérését veszélyezteti, különösen amikor döntéshozatali folyamatokban vesz részt.

Ugyanakkor a 27-ek számára lehetővé teszi, hogy minden szinten tárgyalhassanak a britek nélkül, ha a brexit utáni időszakot érintő ügyekről van szó.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a britek azon lehetősége, hogy a döntéshozatalt blokkolják, "nagyon, nagyon korlátozott", mert a legtöbb döntést minősített többséggel kell elfogadni.

EP-választásokat kell tartaniuk

A csütörtöki határozat arra is kitér, hogy Nagy-Britanniának európai parlamenti választásokat kell tartania, ha május 23-26. közötti időszakban még tagja az EU-nak és ha még nem ratifikálta a kilépési megállapodást május 22-ig, különben megállapodás nélkül távoznia kell az EU-ból június 1-jén - olvasható a tanácskozásról kiadott dokumentumban.

A dokumentum azt is leszögezi, hogy nem lehet a kilépési megállapodásról szóló tárgyalásokat újranyitni, minden egyoldalú kötelezettségvállalásnak, kijelentésnek és minden más megnyilvánulásnak összhangban kell ezzel lennie, nem lehet annak végrehajtását akadályozni.