Az elemzés azt vizsgálta, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) juttatott kohéziós és strukturális támogatásokból megvalósuló beruházásokból milyen mértékben részesednek a nyugat-európai kivitelező cégek.

Az elemzés számításai azt mutatják, hogy leginkább a német cégek profitálnak a felzárkóztatási támogatásokból: a legnagyobb európai gazdaság által a fejlesztési alapok büdzséjébe befizetett minden egyes euró 1,25 euróval növeli a német cégek exportjának értékét.

A második legnagyobb EU-gazdaság, Franciaország esetében egy euró befizetés után viszont csak 20 eurócenttel nő a francia cégek kivitelének értéke. Mindenesetre az elemzésből kiderül, hogy a 2004-09 között a visegrádi országokban a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások keltette megrendelések a francia építőipari export öt százalékát tették ki.

A tanulmányt pár napja bemutató lengyel szakminiszter szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól - írta a lap. Az uniós költségvetés nettó befizető tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költségvetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat.