Nem tolhatjuk háttérbe az európai szellemet, amikor kritikus kérdésekről beszélünk, és a fenyegetések nem részei ennek ennek a szellemnek - mondta sajtótájékoztatóján Angela Merkel kancellár azt követően, hogy a svédországi Harspsundban minicsúcsot tartott három európai kollégájával. Ezzel gyakorlatilag megdorgálta David Cameron brit kormányfőt, aki szerint Nagy-Britannia jó eséllyel kiléphet az EU-ból, ha az Európai Bizottság elnöke federalistának tartott Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő lesz - írta a Financial Times.

Merkelnek elege van abból, hogy Cameron szerint Juncker megválasztása visszafogná az EU reformjait, aminek eredményeként a 2017-ben esedékes függetlenségi népszavazáson a britek a kilépés mellett dönthetnek. A kancellár asszony elismételte, hogy tarja magát az Európai Néppárt (EPP) elnökjelöltjéhez, igaz, tett egy utalást arra is, hogy esetleg más is szóba jöhet. Leszögezte ugyanis, hogy a kompromisszumkészség is része az említett európai szellemű vitakultúrának.

Csak szépen, sorban

A reformpárti jobb-közép vezetők minicsúcsán rajtuk kívül a házigazda, Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök és a holland kormányfő, Mark Rutte vett részt. Reinfeld szerint egyetértettek abban, hogy előbb kell megegyezésre jutni Európa jövőjéről, és csak ezt követően célszerű elővenni a személyi kérdéseket. Ki kell mozdítani Európát a lomha növekedési pályáról és agresszíven előre kell lépni a külső felekkel kötendő megállapodások tető alá hozásában, elsősorban az USA és az EU közti szabadkereskedelmi megállapodás ügyében.

Az egységes európai piacot ki kell terjeszteni a digitális és egyéb szolgáltatások területére, és vissza kell szorítani az aktatologatást, ami erősen rontja az EU versenyképességét. A brit és a német vezető egyetért abban, hogy módosítani kell a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozást, hogy kiszűrjék azokat, akik csak a jobb szociális ellátás érdekében próbálnak szerencsét hazájukon kívüli európai országokban.

Ötéves terv

A harpsungi megállapodás része, hogy az EU-nak el kellene fogadnia egy ötéves gazdasági tervet. Ezt még az EB-elnök megválasztása előtt tető alá ellene hozni. Ha így lesz, akkor várhatóan őszre tolódik a brüsszeli vezetői posztok betöltse. A minicsúcsot gyanakodva figyelik egyes európai fővárosokban, elsősorban Párizsban, ahol féltik a liberális megközelítéstől az unió szociális vívmányait.

Cameron egyébként északi szövetségnek minősíti a minicsúcson részt vevő négyest, ennek megfelelően egyszerre próbálja kicsikarni az unió föderalizmusát lazító reformokat, illetve Juncker háttérbe szorítását. Utóbbi ügyében olyan déli szövetségesekre számíthat, mint Matteo Renzi baloldali olasz kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Az "északi szövetség" konkrét javaslatait az EU jövőjével kapcsolatban a hó végi uniós csúcsra készítik elő.