A német kancellár úgy véli, tovább kell fejleszteni az Európai Uniót (EU), az integráció elmélyítéséről szóló vitában pedig nem lehetnek tabuk. Merkel csütörtökön a Balti-tengeri Államok Tanácsa (CBSS) Stralsundban tartott kormányfői értekezletét követően hangsúlyozta: mindig is amellett kardoskodott, hogy "több Európára van szükség", ami azt is jelenti, hogy szélesebb jogkörrel kell felruházni az Európai Bizottságot (EB), az unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervét.

Merkel kifejtette: a válságon szerkezeti reformokkal és az egységfolyamat előmozdításával lehet túljutni. Az első lépés a fiskális paktum. A költségvetési fegyelmet és az államadósság csökkentését előíró kormányközi szerződést további lépéseknek kell követni, e folyamat során pedig az EU működéséről szóló szerződés módosítására is szükség lehet. "Itt még nem tartunk, de az ötleteknek szabad teret kell engedni", mert nem csupán a válságot kell leküzdeni, hanem gondolkodni kell arról, hogy miként fejlődhet tovább az unió 5-10 éves távlatban - mondta a német kancellár.

Mindenről hajlandó tárgyalni Németország

Megfigyelők szerint Merkel a tabuk nélküli közös gondolkodásra vonatkozó megjegyzésével az utóbbi hetekben sorozatban felmerülő új ötletekre utalt, és igyekezett világossá tenni, hogy az EU legerősebb országának kormánya ragaszkodik ugyan a fiskális paktumhoz, de az euróövezeti közös kötvénytől az úgynevezett bankunió koncepciójáig mindenről hajlandó tárgyalni.

A közös euróövezeti kötvény - 2010-2011-ben már tárgyalt, majd elvetett - elképzelését Francois Hollande francia elnök vette újra elő. Az EB támogatja a tagországi államkötvények helyébe lépő, az eurót használó uniós államok által közösen kibocsátott értékpapír koncepcióját, és szerdán kiadott elemzésében azt is javasolta, hogy még inkább egységesítsék a bankfelügyeleti és betétbiztosítási renszert, az euróövezeti válságkezelő alapokból (ESM, EFSF) pedig ne csak bajba került államokat, hanem bankokat is támogassanak.

A CBSS a Balti-tenger partján fekvő tíz ország együttműködését fogja intézményes keretbe. A németországi tengerparti nyaralóhelyen tartott csütörtöki kormányfői csúcson - amelyen részt vett José Manuel Barroso, az EB elnöke is - tárgyaltak egyebek között az Északi Áramlat földgázvezetékről, amely orosz gázt szállít a nyugat-európai piacra Ukrajna és Lengyelország megkerülésével a Balti-tenger alatt. Lengyelország és a balti államok mostanáig hevesen bírálták a projektet, a csütörtöki értekezleten viszont jelezték: támogatják azt a kezdeményezést, hogy megvizsgálják a kettős csővezeték megduplázásának, egy harmadik és egy negyedik vezeték kiépítésének megvalósíthatóságát