Mario Draghi az ECB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón elárulta, hogy egyöntetű döntés született a kormányzótanácsban, és más opcióról nem tárgyaltak. Draghi szerint mindenképpen lesz hatása a kamatvágásnak az európai hitelpiacra, bár azt most még korai megmondani, hogy a bankok mit lépnek majd, hiszen mind forrásoldalon, mind hiteloldalon csökkent ezzel a marzs, vagyis nem egyértelmű, hogy milyen hossza időtávon hagyják az ECB-nél vezetett egynapos betéteikben a jelenleg 800 milliárd eurós állományt.

Draghi a sajtótájékoztató elején rögtön világossá tette, hogy a kamatcsökkentésre azért volt szükség, mert a gazdasági növekedésre lefelé ható kockázatok materializálódnak, miközben az inflációs várakozások változatlanul horgonyzottak. Ez azt jelenti, hogy a jegybank mozgástere nő, miközben a gazdaságban is nagyobb az igény a jegybanki beavatkozásra. Draghi szerint 2013-ban a jegybank 2 százalékos célja alá fog esni az infláció, sőt elképzelhető, hogy a korábban jelzettnél is hamarabb, akár már az idei év végén. A lefelé mutató gazdasági kockázatok ellenére sem deflációs hatástól nem tart az ECB, hiszen akkor nem lennének horgonyzottak a várakozások, sem pedig egyes piaci szegmensekben nem látja a pénzügyi buborék kialakulásának a veszélyét - válaszolta Draghi újságírói kérdésre, bár azt elismerte, hogy a negatív reálkamatok hosszú távon veszélyt jelenthetnek egy erőteljesen fragmentált gazdasági övezetben.

Kapcsolódó

Draghi nem válaszolt arra a többször felmerülő kérdésre, hogy készen áll-e az ECB akár negatív betéti kamatokat bevezetni, mint mondta jelen pillanatban erre nem gondolnak a tanácstagok, viszont hozzátette, bár valóban a monetáris transzmisszió azért nem működik, mert gyakorlatilag nincs hitelkereslet a piacon, másfelől megerősítette, hogy likviditási csapda veszélye sem fenyegeti egyelőre az eurózónát.

Draghi szerint a kamatváltoztatás akkor tekinthető igazán hatásosnak, ha stabil a kockázati környezet. Jelenleg viszont olyan kockázati árazás van az európiacon, ami mind kínálati mind keresleti oldalon megfolytja a hitelezést, emiatt viszont nagyon nehéz becsülni, mi lesz a lépés hatása. Azt azért hangsúlyozta Draghi, hogy a jegybank az általános kondíciókra hat, a kereskedelmi bankok lépései a saját üzlet tervüktől függ, abban pedig komolyak az eltérések az egyes országok bankjai között, ez nehezíti is az ECB dolgát.

Újságírói kérdésre reagálva Draghi elmondta, hogy üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a bankunióról, és hogy azt a tagállamok is támogatják, ám a bankfelügyelet bevezetéséről és azon belül az ECB szerepéről nem tud konkrétumokat mondani, mivel maga is a bizottsági javaslat részleteire vár.

Draghi azért hangsúlyozta, hogy az ECB-t érintő reform során olyan elvekre fog figyelni a jegybank, hogy saját függetlensége és hitelessége ne sérüljön, amihez az kell, hogy a felügyeleti reformot teljesen leválasztva kezeljék a monetáris politikától.

Arra a konkrét kérdésre sem válaszolt az ECB elnöke, hogy a felügyeleti szerv a bankrendszer milyen széles körét fogja érinteni: mind a 8000 európai bankot, vagy csak határokon átnyúló nagybankokat is. Erről is a bizottsági javaslat konkrétumait várja az ECB, de a pontos paraméterek kialakításában közreműködik a jegybanki stáb - tette hozzá Draghi.

Újabb LTRO egyelőre nem várható, erről most nem is beszéltek a Kormányzótanácsban, ahogy arról sem, hogy az eddigi 3 éves programot 1 évesre módosítsák.