A legnagyobb európai és amerikai hírügynökségek (Reuters, AP, AFP) három-négyezerre teszik a tegnapi Kossuth téri tüntetés résztvevőinek számát. A beszámolók szerint a fagyos időben Orbán Viktor miniszterelnök távozását követelte a tömeg. A transzparensek feliratai világossá tették: a demonstrálók azt várják Angela Merkel német kancellártól, hogy vonja felelősségre magyar kollégáját azért, mert szoros kapcsolatokat épített ki Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

A magyarok többsége azt akarja, hogy országa Európához tartozzon - idézte a Financial Times (FT) az egyik szónokot. Nem Merkel feladata, hogy kibillentse Orbánt a hatalomból, de nem akarjuk, hogy viselkedésével legitimitást adjon a magyar kormánynak. Az FT emlékezetet arra, hogy a hét végi tüntetés csak a legutolsó volt az internetadó bevezetésének tervét követő megmozdulások sorozatában. A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó Fidesz elvesztette ugyan támogatói harmadát, de a liberális és baloldali ellenzék nem tudott ebből hasznot húzni.

A szélsőjobboldali Jobbik maradt a második legnagyobb párt a magyarországi politikai palettán. Ez a politikai erő 20 százalékot kapott a tavalyi parlamenti választásokon. A Fidesznek nem kell szembe néznie komoly szavazással 2018-ig, igaz, február végén Veszprémben jelképes jelentőségű időközi választást tartanak.

Mondjon valamit!

A brit gazdasági lap emlékeztet arra is, hogy az elmúlt éveken kevés vezető nemzetközi politikus érkezett hivatalos látogatásra Budapestre. Hiába erősek a német-magyar gazdasági kapcsolatok - a magyarországi export negyede a németországi piacra irányul - a német kancellár nem járt magyar földön az elmúlt öt évben. Orbán abban bízik, hogy ha államférfiként szerepelhet Merkel mellett, akkor megerősítheti megmaradt szavazótáborát - idéz egy magyar elemzőt az FT.

A német közvélemény elvárja a kancellártól, hogy bírálja magyar partnerét autoriter viselkedéséért és kifejezze nemtetszését amiatt, hogy Magyarországon erősödik az idegengyűlölet. Steffen Seibert, Merkel szóvivője a múlt héten ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a magyar belpolitika kérdései is szerepelnek a csúcstalálkozó napirendjén.

Megszegte

Az FT utal arra is, hogy a magyar-amerikai viszonyok jóval karcosabbak, mint a magyar-német kapcsolatok, továbbá arra, hogy két héttel a német kancellár után Vlagyimir Putyin orosz államfő érkezik Budapestre. Ez utóbbival Orbán megszegi az európai vezetők megállapodását, miszerint nem folytatnak kétoldalú tárgyalásokat az orosz vezetéssel.

Angela Merkel várhatóan nyilvánosan legfeljebb óvatos bírálatokat intéz a magyar miniszterelnök címére, mivel szeretné fenntartani Orbán támogatását az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitika mellett. Erről február 12-ei csúcstalálkozójukon egyeztetnek legközelebb az EU vezetői.

Orbán a kancellár látogatása előtt feltűnően puhított álláspontján: pénteken arról beszélt, hogy nem ítéli el a szankciókat és elfogadja, hogy a probléma megoldásának kulcsa az EU-tagállamok közös fellépése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az intézkedések nem szolgálják az európai érdekeket.