Magyar idő szerint hétfő reggel landolt a Marson a NASA új marsjárója, a Curiosity (Kíváncsiság). Ez az eddigi legdrágább vállalkozás (teljes nevén Mars Science Laboratory − MSL), amelyet a Mars kutatására elterveztek. A 2011. november 26-án egy Atlas-5 típusú rakétával útnak indított jármű 567 millió kilométeres utazás után landolt a bolygó felszínén, a Gale-kráter közelében. A 900 kilós, speciális műszerekkel felszerelt, kisbusz méretű − szélessége 2,8, hosszúsága 3, legnagyobb magassága 2,1 méter, robotkarját pedig 2,1 méterre tudja kinyújtani − marsjáró a tervek szerint legalább egy marsi éven, vagyis 22 földi hónapon keresztül marad működőképes. A tudósok abban bíznak, hogy a korábbi hasonló roverek teljesítménye alapján a Curiosity még több év múlva is közvetít adatokat. A marsjáró tegnap már elküldte a Földre az első képeket.

Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás a vörös bolygón. Az összesen mintegy 2,5 milliárd dollár büdzséjű küldetés (ebből az űrszonda és a tudományos műszerek fejlesztése, gyártása 1,8 milliárdba került) legkockázatosabb eseménye a leszállás volt. A hat, terepjárásra alkalmas kerék felett egy mobil laboratórium található. Az MSL leszállóhelye, a 155 kilométer átmérőjű Gale-kráter belsejében egy 5 kilométer magas hegy található. Ez a réteges felépítésű hegy egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információt a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról.