A három diplomata az ENSZ jelentéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy Irán rakétaprogramja "nem fér össze" az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által elfogadott, 2015-ös többhatalmi atomalkut támogató határozattal.

Karen Pierce brit, Francois Delattre francia és Christoph Heusgen német nagykövet a levélben két konkrét példát említett állításai alátámasztására: a februárban végrehajtott iráni műhold-felbocsátást, amelyet atomtöltet továbbítására is alkalmas hordozórakétával végeztek el, valamint egy Dezful típusú ballisztikus rakéta új változatának - szintén februárban történt - bemutatását. A földi indítású és földi célpontok megsemmisítésére kifejlesztett, ezer kilométeres hatótávolságú új rakétáról a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség is beszámolt, fotókat is közzétéve a föld alatti városnak nevezett rakétagyárról.

Kapcsolódó

"Irán ballisztikus rakétákkal végzett tevékenysége mély aggodalomra ad okot, és destabilizáló hatással van az egész térségre, felerősíti a már meglévő feszültségeket" - írta a közös levélben a három ENSZ-diplomata, akinek hazája is aláírója volt 2015-ös megállapodásának. Egyúttal arra kérték António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy a BT-nek készítendő, Iránról szóló következő jelentésében "teljes mértékben és átfogóan" számoljon be a teheráni vezetés ballisztikusrakéta-programjáról - írja az MTI.

A három diplomata eddig már három alkalommal - idén februárban, tavaly decemberben és novemberben - intézett levelet a világszervezet főtitkárához az iráni rakétaprogram miatt. Az Egyesült Államok március elején szintén a rakétaprogramra hivatkozva sürgette a BT-t, hogy vezessen be új szankciókat Irán ellen. Márciusban Jonathan Cohen, az ügyvezető amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak levelet írt Guterres főtitkárnak "Irán destabilizáló politikájáról", és felszólította Teheránt, hogy azonnal hagyjon fel minden olyan rakétaprogrammal, amely lehetővé teszi nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas ballisztikus rakéták kifejlesztését.

Washingtonban kedden kora este sajtótájékoztatót tartott Brian Hook, az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja. Elmondta, hogy a 23 ország közül, amely korábban nyersolajat vásárolt Irántól, a többség már semennyit nem vesz tőle. Hozzáfűzte, hogy abból a nyolc országból, amely átmeneti időre halasztást kapott az amerikai kormánytól iráni olajimportja fokozatos beszüntetésére, három már teljesen felszámolta iráni vásárlásait. Hook azonban nem nevezte meg a szóban forgó országokat, és nem tért ki a részletekre sem.