Alekszandr Lukasevics arra hivatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlatban az államhatár kijelölését az egymással szomszédos országok együtt végzik, ezért az egyoldalú demarkáció nem lehet jogilag kötelező a másik fél számára.

"Arra számítunk, hogy az ukrán vezetés lemond a gyakorlati lépésekről az egyoldalú határkijelölésben, amellyel megsérti nemzetközi kötelezettségeit" - hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az orosz-ukrán kétoldalú egyezmény alapján május 17-én létrehozták a közös demarkációs bizottságot. Elmondta, hogy a testület orosz tagjai folyamatosan készen álltak az egyeztetésre és a közös munkára. Elutaztak Kijevbe, de "nem tudtak teljes értékű munkát végezni az ukrán fél hibájából".

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács hétfőn arra utasította a kormányt, hogy egyoldalúan jelölje ki az orosz-ukrán határt. Andrij Parubij, a tanács elnöke nem részletezte, hogy milyen létesítményeket húznak fel a "zöldhatáron", de sajtóértesülések szerint határkerítés épülhet Oroszország és Ukrajna között. Petro Porosenko államfő úgy rendelkezett, hogy a munkát minél előbb el kell végezni.

A két ország 2010 májusában kötött megállapodást a 2295 kilométer hosszú közös határ kijelöléséről, létre is hoztak egy demarkációs bizottságot a munka összehangolása érdekében, de az érdemi munka még nem kezdődött meg. A délkelet-ukrajnai válság kirobbanása óta azonban szinte mindennapossá váltak a határsértések.

Az orosz külügyi szóvivő a tájékoztatón Moszkva értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) "nagyon sok nyugati tagja továbbra is különböző kifogásokat keres arra, hogy maximálisan fékezze az orosz tervezetet". Ez utóbbiról Lukasevics azt mondta: az "valódi lehetőséget nyitna az ukrán válság rendezési folyamatának elindítására, mégpedig "politikai módszerekkel".

A magas rangú orosz diplomata egyúttal felszólította az ENSZ BT tagjait, hogy támogassák az orosz elképzelést, amelyben, mint mondta, figyelembe vették számos tagállam észrevételeit. Lukasevics szerint a rossz biztonsági helyzet a legfőbb akadálya annak, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Délkelet-Ukrajnában fogva tartott megfigyelőit kiszabadítsák. Emlékeztetett arra, hogy egy orosz állampolgár is van köztük. A külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország kész minden erőfeszítést megtenni az ügyben. Közölte ugyanakkor, hogy Kijevet terheli a fő felelősség, és az ukrán vezetésnek kell megteremtenie a megfigyelők kiszabadításának feltételeit azzal, hogy mielőbb megállítja az erőszakot az ország dél-keleti részén.