Veszélybe kerülhet a svájci vállalatok belépése az egységes európai piacra, miután a hét végi népszavazáson az ország lakói kis többséggel úgy döntöttek, hogy az EU-tagországokra is érvényes kvótákkal kell korlátozni a bevándorlók számát - figyelmeztette Brüsszel a berni kormányt. Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) elnökhelyettese a Financial Timesnak (FT) nyilatkozva jelezte: a szabadpiac négy alapelve nem svájci sajt.

Tiszteletben tartjuk az alpesi ország lakóinak demokratikus szavazáson hozott döntését, ám az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó európai uniós alapelvet nem lehet felszeletelni. Az egységes piacon nem lehetnek lyukak, mint egy jó svájci sajton - szögezte le a biztos. Svájc nem tagja az EU-nak, de egy 1999-ben aláírt egyezmény értelmében a svájci és az uniós polgárok szabadon mozoghatnak egymás területén.

Svájci ultrák

Az ultrakonzervatív Néppárt tegnap győztesen került ki a kormánnyal és a svájci politikai elit többségével szemben vívott csatájából, miután a választók 50,3 százaléka állt amellé, hogy a bevándorlási korlátokat terjesszék ki EU-tagországok polgáraira is. Pirruszinak bizonyulhat azonban a siker Reding szavainak tükrében, ugyanis a biztos asszony úgy véli: az uniós tagországok aligha lesznek hajlandóak újratárgyalni a szabad munkavállalás ügyét elszakítva a három másik kérdéstől.

Már a tegnapi voksolást követő bizonytalanság is lefékezheti az EU és Svájc közötti tőkeáramlást. Az üzleti döntéshozók elemezni fogják a költségeket és a kockázatokat, és ennek alapján eldöntik, hol érdemes bővíteniük tevékenységüket - hívta fel a figyelmet az EB elnökhelyettese.

Rendszerváltozás

A berni kormány, amely hevesen ellenezte a Néppárt népszavazási kezdeményezését, elismeri, hogy a nép hét végi döntésével a rendszer szintjén változtatta meg az EU és Svájc kapcsolatait. A kabinetnek három éve van arra, hogy törvényjavaslatba öntse a népszavazás eredményét, ugyanis az nem szabja meg, milyen kvótákat kell bevezetni az egyes országokkal szemben.

Svájcba az elmúlt hét évben évente 60-80 ezer ember vándorolt be, ami egy százaléka az ország lakosságának. A Néppárt szerint ez az oka a lakásbérleti költségek megugrásának, a vonatok zsúfoltságának és a bűnözés növekedésének. A párt ellenfelei viszont arra figyelmeztették a szavazókat, hogy az ország óriáscégei, a Novartis, a Nestlé vagy a Roche a vendégmunkásokra támaszkodva jutnak elegendő olcsó munkaerőhöz. A svájci kivitel 56 százaléka talál piacot az EU-ban, a behozatal 80 százaléka származik onnan.

Újfajta megosztottság

Ez a szavazás ékes bizonyítéka annak, milyen mélyen megosztott a svájci társadalom - idézte az FT Patrick Emmeneggert, a St Galleni Egyetem professzorát. Az a vita, amely arról szól, hogy megnyissuk-e az országunkat a világ előtt vagy zárjuk be a kapukat, jelenleg élesebben állítja szembe az embereket, mint bármi más.

Mélyebben érinti ez a társadalom tagjait, mint a vallási hovatartozásukból fakadó eltérésük vagy a tőke-munka több évszázados megosztottsága. Ez konfliktus a világ nagyon sok országát jellemzi, de a közvetlen népszavazások rendszere lehetővé teszi a svájciaknak, hogy nyilvánvalóvá tegyék a probléma súlyosságát.

Emmenegger az utóbbi megjegyzésével arra is célozhatott, hogy a tegnapi népszavazás eredménye visszhangra találhat Európa gazdagabb országaiban. A brit kormány például néhány hónapja világossá tette, hogy szigorítani akarja az EU-ból érkező vendégmunkások bevándorlását. Emellett a konzervatív párt 2017-re népszavazást ígért Nagy-Britannia EU-tagságáról. Ha ezen a nép a kilépés mellett dönt, akkor a szigetország olyan helyzetbe kerülhet, mint Svájc, amelynek ki kell békítenie a szuverenitásának megőrzése és az európai szabadpiac elérésre között feszülő ellentétet.