Bár az európai döntéshozók újabb jelentős erőfeszítései (pl. az Európai Központi Bank likviditásbővítő intézkedése és a megfelelő monetáris transzmissziós mechanizmus biztosítása) a legnagyobb befektetői félelmeket eloszlatták, az eurózóna válsága továbbra is fő aggodalmak forrása maradt.
Az IMFszerint a válság megoldásának halogatása miatt a vártnál nagyobb mértékű lehet a banki mérlegek zsugorodásának. Az előrejelzett hitelkínálat szűküléséből adódó legnagyobb teher az eurózóna perifériájára nehezedik, ahol a banki mérlegalkalmazkodások és a szuverén stresszből adódó együttes hatások jelentős gondot jelentenek a vállalati szektor számára.
Lépni kell
A tét nem kicsi - állapította meg a jelentés eredményeire utalva José Vinals, a Valutaalap igazgatója és pénzügyi tanácsadója. Amennyiben a nyomás tovább nő, az európai nagybankok eszközállománya mintegy 2,8 ezer milliárd dollárral is zsugorodhat, ami a hitelkínálat mintegy 9 százalékos szűkülését eredményezheti a periférián 2013 végéig. A jelentésben felvázolt kedvezőtlenebb, nem megfelelő intézkedések által előidézett esetben pedig ez a mérlegzsugorodás elérheti a 4,5 ezer milliárd dollárt is, ami a periférián a hitelkínálat akár 18 százalékos szűkülését is eredményezheti. Ezeket a káros hatásokat gyors intézkedésekkel lehet kiküszövölni - hangsúlyozta a szakember.
A Valutaalap a legfrissebb stabilitási jelentésében a kockázatok láttán az eurózóna döntéshozóit a szükséges intézkedések felgyorsítására szólítja fel. Az IMF szakemberei konkrét intézkedéseket vázolnak fel arra, hogyan lehetne az eurózónában a bizalmat visszaállítani és a tőkekiáramlást visszafordítani. A javasolt főbb intézkedések között említi az IMF a nemzeti szinten jól időzített, növekedésbarát pénzügyi konszolidációt, a külső egyensúlytalanságok csökkentését célzó és a növekedést ösztönző strukturális reformokat, a bankrendszer megtisztításának befejezését, beleértve az életképes bankok feltőkésítését vagy - ahol szükséges - átalakítását, és az életképtelen pénzintézetek szanálását. Ezeket a nemzeti szinten hozott intézkedéseket viszont uniós szinten kell támogatni, a bankok számára az ECB-n keresztül a megfelelő források biztosításával, illetve a bankunió létrehozásával - hangsúlyozza az IMF.
Utóbbval az IMF szerint meg lehetne törni a bankok és a szuverén adósság közötti kapcsolatot és javítaná a szektor felügyeletét is. Hosszabb távon egy sikeres bankunióhoz viszont a hiteles pénzügyi háttér biztosítása érdekében megfelelő forrásmennyiségre lesz szükség mind a bankszanálási intézmény, mind a közös betétbiztosítási alap működtetéséhez.
Kelet-Európa a legtörékenyebb
Az eurózóna válsága miatt kiáramló tőke főleg az USA-ba és Japánba keresett menedéket. Bár ez a forrásbeáramlás történelmi mélységekbe lökte az állami finanszírozás költségét, mindkét ország jelentős kihívásokkal néz szemben adóssága finanszírozása tekintetében. A legnagyobb közvetlen veszélyt a Valutaalap szerint az USA államadósság-finanszírozása körüli bizonytalanság jelenti jelenleg. Mindkét ország esetében az államadósságuk konkrét, közép távú rendezését sürgeti az IMF. A jelentés szerint az elmúlt pár év legfőbb tanulsága ugyanis azt mutatja, hogy az egyenlőtlenségeket még jóval az előtt kell kezelni, hogy a piacok a fizetőképességi hitelességet elkezdenék feszegetni, hiszen az pénzügyi turbulenciákhoz és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet eredményez.
Az IMF szakértői ebben a tanulmányukban is megjegyzik, hogy a feltörekvő gazdaságok eddig ügyesen lavíroztak a globális válságban, de a jövőbeli sokkok ellen nekik is védekezniük kell, miközben a növekedés ütemének lassulása növelheti a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat. Az IMF pozitívumként jegyzi meg, hogy a feltörekvők kötvénypiaca az eurózóna válságának erősödése ellenére is képesek voltak tőkét vonzani. Mindezekkel együtt azonban a kelet-közép-európai országok a legtörékenyebbek az eurózónának való közvetlen kitettségük, illetve bizonyos, az eurózóna perifériájához hasonlatos jegyek miatt. A valutaalap kiemeli: számos térségbeli állam sebezhető pontja, hogy a bankrendszer nehezen birkózik meg egyebek mellett az eszközállomány romló minőségével és a lassú növekedéssel.