A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek.

Az EP plenáris ülésén felszólalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. A megállapodás elfogadását lehetőségnek nevezte Európa számára ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a klímaváltozás megállítása érdekében folyatott globális küzdelemben.

Meg kell védeni a legsérülékenyebb közösségeket és a jövőbeni nemzedékek érdekében is a megállapodás mielőbbi életbelépésére van szükség - fogalmazott a főtitkár.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa.

Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos a szavazást követően elmondta, hogy a következő közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása. A világ halad, és Európa ül a vezetőülésben - fogalmazott az uniós biztos.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre.

Eddig hét uniós tagállamban - Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban - ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.

Ahhoz, hogy a megállapodás életbe lépjen, a globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékátát kitevő 55 államnak kell azt ratifikálnia. Eddig 51.9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt léphet életbe.