Ha egy fejlett ország egyszázalékos gazdasági növekedést ér el egy évben, azt a közgazdászok nem tartják valami nagy teljesítménynek. Svájc 0,9 százalékos tavalyi GDP-bővülése azonban nem kis mutatvány annak tükrében, hogy az ország exportcégei előtt súlyos akadályként tornyosul a bivalyerős nemzeti valuta - kezdi összegzését a Wall Street Journal.

Ez még akkor is igaz, ha 2014-ben még 1,9 százalékos volt a növekedés tempója. A svájci vállalatok ugyanis kénytelenek voltak többé-kevésbé kétségbeesett intézkedések sorozatával ellensúlyozni a frank erősödése miatt kieső exportbevételeiket. Versenyképességük megőrzése érdekében növelték a munkaórákat, vagy befagyasztották a béreket, vagy felpörgették a termelést.

Kapcsolódó

Átkozott árfolyam

A szakértők ennek ellenére bizonytalanok abban, hogy meddig lesznek képesek ellenállni a frank erősödésének. Egyes cégek, főként a Svájcban termelő, de külföldön értékesítő vállalatok munkahelyeket adnak fel és visszafogják befektetéseiket, hogy tartani tudják a lépést - derül ki Hans Hess, a feldolgozóipari vállalatok szövetségének elnöke szavaiból. A szervezet arra számít, hogy a foglalkoztatás visszaesik és számos vállalat csődbe megy 2016-2017-ben.

Váratlan lépés

A bajok akkor kezdődtek, amikor a Svájci Nemzeti Bank (SNB) 2015 januárjában minden figyelmeztetés nélkül feladta több éve tartott 1,2 frank/eurós árfolyamplafonjának védelmét. Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris enyhítésének indulásától tartó SNB úgy vélte, nem tudná tovább finanszírozni az árfolyam megtartásához szükséges devizaeladásokat.

A frank ezt követően 0,83 euróra erősödött, majd visszacsúszott 1,01-re. Ez több mint húszszázalékos ugrás volt. Az elmúlt évben végül átlagosan tíz százalékkal erősödött svájci valuta európai társával szemben. Ennek nyomán a kivitel az eurózónába - az alpesi ország legnagyobb külkereskedelmi partnerébe - 6,7 százalékkal csökkent.

A tavalyi GDP-növekedésből legkevesebb 0,5 százalékot vágott le a frank erősödése - állítja Rudolf Minsch, az Economiesuisse kutatóintézet vezető elemzője. A hatás sokkal erősebb, mint amilyet a makroadatok mutatnak.

Esettanulmányok

A fogimplantátumokat készítő Straumann AG, amely termékeik 91 százalékát exportálja, miközben költségei 37 százaléka frankban jelentkezik, ötszázalékos bércsökkentést kért - és kapott - munkavállalóitól. A vezérigazgató fizetése 35 százalékáról mondott le. Így el tudták kerülni az elbocsátásokat, de árbevételük 37 millió frankkal csökkent.

A mobiltelefonok és -komputerek gyártásához szükséges gépek előállításával foglalkozó Georg Fischer AG heti négyórás munkaidő-hosszabbításban állapodott meg alkalmazottaival. Bevételei 245 millió frankkal estek. A Sika AG vegyipari vállalat nem akarja bezárni svájci üzemeit a költségek növekedése miatt, de elhalasztotta beruházásait. Más cégek vezetői arra hívják fel a figyelmet, hogy vállalataik bizonytalan jövő elé néznek az erős frank miatt.

Az olyan multik, mint a Nestlé SA vagy a Roche Holding AG megtehetik, hogy termelésük egy részét kiviszik külföldi üzemeikbe. A Nestlé vezérigazgatója, Paul Bulcke ennek ellenére ahhoz hasonlította a külföldi valutában fáradságos munkával megszerzett bevétel átváltását az erős frankra, mint amikor valaki egy hajszás munkanap végén még megpróbál szépnek látszani.