A szakértők az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy Iránnak valójában nem érdeke beváltania fenyegetését, és lezárni a Hormuzi-szorost, részben azért, mert legalább napi kétmillió hordó olaj exportja nélkül gazdasága padlóra kerül, részben azért, mert ezzel fő vásárlóját, Kínát is büntetné, pedig az ázsiai ország nem támadja atomprogramja miatt. Ugyanakkor az ilyen típusú háborús feszültségek egy ponton kicsúszhatnak a résztvevők ellenőrzése alól, és akkor bekövetkezik az amit, mindenki el akart kerülni.

Az irániak aknákkal, légicsapásokkal és szabotázsokkal képesek a hajóútvonal legalább egy részének blokádjára, amivel akkor is nagy kárt okozhatnak, ha az amerikai haditengerészet válaszul a tenger fenekére küldené hadiflottájukat.

Másfélszeres drágulás napok alatt

Ha beüt a blokád, akkor az olaj hordónkénti ára napok alatt 50 százalékkal emelkedhet, hiszen kardcsörtetés is elég arra, hogy a líbiai szállítások újraindulása, azaz a kínálat növekedése, illetve a halvány európai és amerikai gazdasági kilátások, azaz a kereslet gyengélkedése ellenére 100 dollár felett tartsa az árat - mondták energiapiaci szakértők a New York Timesnak.

Ennek következtében az USA-ban a lélektaninak tartott négy dollár/gallonos szint fölé ugrana a benzin ára, Magyarországon pedig a Pénzcentrum számításai szerint 70-80 forinttal drágulna az üzemanyag, ami havonta 7-10 ezer forinttal terhelné meg az autósok zsebét.

Egy mindenki ellen

A szoroson át szállított olaj 85 százaléka Kínába, Japánba, Indiába, Dél-Koreába és más ázsiai országokba kerül, így a blokád nem csupán az Iránnal atomprogramja miatt fasírtban lévő Nyugatnak okozna gondot, hanem csapást mérne a világgazdaság egészére. Az USA-val szemben Kína valószínűleg háttérdiplomáciával próbálja ezt megelőzni, ugyanakkor az ügy közös táborba terelheti a világ két legnagyobb gazdaságát.

Európa és az USA a térségben lévő olajvezetékeken át pótolhatná a kieső tengeri szállítások egy részét, de ez a megoldás is megdrágítaná az kőolajtermékeket. A Hormuzi-szoros lezárása a világ elleni támadás lenne - mondja Szadad Ibrahim Al-Husszein, a szaúdi Aramco olajcég egyik korábbi vezetője. Nem gondolhatja komolyan senki, hogy ha ilyet tesz, akkor nem fogják ezt rajta leverni.