Szakértők szerint azok az újabb korlátozó intézkedések, amelyeket Európa számos országában bevezettek a koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezése érdekében, nem fognak olyan brutális gazdasági hatással járni, mint az egy évvel ezelőtti lezárások – írja a Financial Times. A magyarázat abban keresendő, hogy a támadási felület, amit a vírus elérhet, a legtöbb országban a kiterjedt beoltottságnak köszönhetően leszűkült. A múlt télen az eurózóna gazdasága recesszióba hanyatlott, miután a kormányok a szaporodó fertőzésekre válaszul újra a 2020. tavaszi korlátozásokhoz hasonló szabályokat vezettek be.

Az elmúlt hetekben a koronavírus-fertőzések száma emelkedett Európában, a 14 napos mozgóátlag kilenc hónapos csúcsot döntött, és egyes országokban, köztük Németországban és Hollandiában rekordot döntött. Ennek kapcsán felmerül a lehetőség, hogy a régió gazdasági kilábalása a járvány okozta válságból elakad. A közgazdászok ugyanakkor alapvetően optimisták, miután az európai lakosság átlag kétharmada megkapta valamelyik koronavírus-oltás mindkét dózisát, ami meglátszik a tavalyinál kevesebb súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedésen és az átlagosan kisebb halálozási adaton.

Kapcsolódó

Arra számítunk, hogy a fogyasztás csökken, de nem omlik össze – mondta Katharina Utermöhl, az Allianz biztosító közgazdásza. A hagyományos áruházakban idén is borzalmas lesz a karácsonyi szezon, de ezt ellensúlyozhatják az online vásárlások, és a vendéglők, az utazási irodák és a szállásszolgáltatások a nyárhoz hasonlóan a télen is jobban fognak muzsikálni, mint egy évvel ezelőtt.

Érezhető hatás

A boltok, a vendéglők és a pihenőhelyek a vevőik, vendégeik némi visszaesését tapasztalják, mióta újra felpörögtek a fertőzések. Az eurózóna kiskereskedelmi forgalma és a rekreációs helyek látogatottsága a járvány előtti szint alá süllyedt, de még mindig jóval a tavaly téli felett van – derül ki a Google Mobility adataiból. Ennek kapcsán a közgazdászok lefelé módosították növekedési előrejelzéseiket. Többségük nem várja a gazdaság visszaesését, csak a bővülés lassulását.

Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint az eurózóna gazdaságának 2,3 százalékos harmadik negyedéves növekedése 0,8 százalékra lassulhat az év utolsó három hónapjában. A szakértők szerint a lassulás egyik fő oka, hogy az ellátási láncokon még mindig sok a szűk keresztmetszet, a másik az infláció látványos megugrása, ami erodálja a fogyasztók vásárlóerejét. Az eurózónában októberben 13 éves csúcsra, 4,1 százalékra gyorsult a pénzromlás éves üteme.

Brit példa

A nyugat-európai országokban egymás után vezetnek be szigorításokat, ám messze nem olyan szigorúakat, mint egy évvel ezelőtt. Ausztriában és Németországban a vendéglők, a sportesemények, a konditermek látogatását korlátozták a beoltatlan emberek számára. Hollandiában háromhetes lezárást vezettek be a nyilvános eseményekre vonatkozóan. Franciaországban, ahol egy hét alatt 40 százalékkal ugrott meg a fertőzések száma, Emmanuel Macron államfő aggódni kezdett, igaz, a fogyasztás nem gyengült, így a szakértők mesés 2022-es fellendülést jósolnak a májusi elnökválasztásra készülő elnöknek. Dániában a szeptemberben felfüggesztett korlátozásokat élesítették újra.

Az Egyesült Királyságban, ahol a negyedik járványhullám korábban kezdődött, mint az európai kontinensen, a fertőzések magas szinten ugyan, de stabilizálódtak. Ez előrevetíti, mi történhet a többi európai országban – véli Christian Fürtjes, a HSBC közgazdásza. Ha ez így lesz, akkor a kormányok tartózkodni fognak a komoly szigorításoktól, mert tartanak azok kemény gazdasági hatásaitól, és tudják, hogy az emberek többségének elege van a korlátozásokból.