Parázs vitára számítanak az elemzők a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ma kezdődött és május 7-ig tartó országfelmérése során, miután Bukarest a korábban vállalat kötelezettségeinek nem tett haladéktalanul eleget és a törékeny államháztartási egyensúly ellenére béremelést és járulékcsökkentést tervez. A parlamenti és helyhatósági választások előtt álló Mihai Razvan Ungureanu vezette kormány Brüsszelnek küldött konvergecia programjában már úgy számol, hogy a 2010-ben 25 százalékkal csökkentet közalkalmazotti béreket még idén a két évvel ezelőtti szintre emeli, emellett 5 százalékkal csökkentené a társadalombiztosítási járulékokat is. A szint eléréséhez a 2011-es csekély béremelést követően idén 16 százalékos bérkompenzációra van szükség, ami a költségvetésnek 2 milliárd lejes (egy euró 4,38 lej) többletkiadást jelentene, a járulékcsökkenés ugyanakkor újabb 2,3 milliárd lejjel terhelné az államkasszát. Bukarest úgy tervezi, hogy a forrást a létszám csökkentésével teremti elő, azaz csak minden hetedik megüresedett munkahelyet töltik be, így rövidtávon enyhén emelkednek ugyan, középtávon viszont jelentősen csökkennek a kiadások.

Szakértők szerint ugyanakkor kérdéses az első negyedévi deficitcél elérése is, az első kéthavi mérleg 0,44 százalékos GDP -arányos, azaz 2,7 milliárd lejes hiányt mutat, az IMF-fel kötött egyezmény szerint a háromhavi hiány legfeljebb 3,1 milliárd lej lehet. Januárban a költségvetésben egy milliárd lejes többlet keletkezett, februárban azonban -elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt - a hiány 3,7 milliárd lejre ugrott. A kormánynak tehát igen szűk a mozgástere, a márciusi költségvetésben mindössze 403 millió lejes lyukat engedélyezhet.

Emellett a tervezett privatizációs folyamat és a veszteségesen működő vállalatok átszervezése is akadozik. Bukarestnek eddig mindössze a Transelectrica 15 százalékát sikerült privatizálni, további 12 vállalat listázását - köztük olyan jelentős veszteséggel működő cégekét, mint a Tarom vagy a CFR vasúttársaság IPO-ját - folyamatosan halogatja Bukarest. Az IMF ugyanakkor azt is követeli, hogy a vállalatok politikai alapon megválasztott menedzsmentjét szakmaira cseréljék, noha a kormány azt állítja, hogy folyamat megkezdődött, tényleges kinevezésekre mindeddig nem került sor. Politikai síkon sincs minden rendben az országban, néhány nap alatt hat szenátor és parlamenti képviselő lépett ki a kormánypártból, reális esélyt teremtve ezzel az ellenzéknek, hogy a péntekre tervezett bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján megbuktassák a kormányt. Bukarest mindezek ellenére optimista, a konvergencia program továbbra is 2015-ös euró-csatlakozást vetít előre, a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisokat azonban kissé korrigálták. A kormány szerint a jövő évben a korábbi 4,5 százalékos növekedés helyett mindössze 3,1 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani, a követező évekre 3,6 és 3,9 százalékos lehet a növekedés. A belső kereslet fellendülésére épülő programban megszorításokról nincs szó, mindössze az adóhatóság gyökeres átszervezésének terve szerepel. Bukarest ugyanakkor arra is számít, hogy a külföldi befektetések 2013 és 2015 között 3,5 milliárd euróról legalább 4,6 milliárd euróra nőnek. Románia tavaly tavasszal írt alá két évre szóló, mintegy ötmilliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal, miután a 2009-ben kötött 20 milliárd euró értékű nemzetközi készenléti hitelmegállapodást sikeresen lezárta. Bukarest nemrég jelentette be azt is, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a Világbankkal egy egymilliárd euró értékű, három évre szóló elővigyázatossági hitelszerződésről.