A Financial Times Deutschland szerint miközben az unió a keleti partnerekkel való együttműködés elmélyítésére törekszik, az érintettek alig tesznek valamit ennek érdekében. A Der Tagesspiegel pedig úgy vélekedett, hogy a szóban forgó országok csak egyet akarnak, mégpedig az EU-hoz való, mielőbbi csatlakozást.

A Financial Times Deutschland arra emlékeztetett, hogy a keleti partnerségi program megvalósításában az azt 2009-ben Svédországgal együtt kezdeményező, az uniós elnöki tisztséget betöltő Lengyelország történelmi megbízatást lát. Varsó nem csupán a gazdasági kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, de a demokrácia, illetve az emberi jogok érvényesülésének segítését is a hat egykori szovjetköztársaságban.

A valóságnak azonban kevés köze van a lengyel álmokhoz - fogalmazott a német üzleti és egyben politikai napilap, mindenekelőtt Fehéroroszország példáját hozva fel. Az újság szerint a minszki vezetés - Aljakszandr Lukasenka elnökkel az élen - az ellenzék brutális elnyomásával csaknem minden hidat felégetett. De szinte még nagyobb a probléma Ukrajnával, amely egy évvel ezelőtt a régió demokratizálódása szempontjából még egyfajta reménysugárnak számított - vélekedett a lap a volt kormányfő, Julija Timosenko bírósági felelősségvonására utalva.

A lapnak nyilatkozó Alexander Graf Lambsdorff, a német konzervatívokkal közösen kormányzó, liberális Szabad Demokrata Párt európai parlamenti képviselője kifejtette: az Európai Unió súlyos dilemma előtt áll. Értékorientált külpolitikát folytat, és egyik központi célkitűzése a demokrácia erősítése. "Keleti partnereink azonban a demokratikus kultúrával igencsak hadilábon állnak" - hangoztatta Lambsdorff, aki szerint az unió ennek ellenére nem adhatja fel.

A liberális politikus értesülése szerint ebből kiindulva napirenden van egy úgynevezett demokrácia-alap létrehozása, amellyel az EU a demokratikus mozgalmakat kívánja erősíteni nemcsak Fehéroroszországban és Ukrajnában, de Moldovában, Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban is.