Az Európai Központi Bank (ECB) abban a reményben hozta nyilvánosságra vasárnap stressztesztjének eredményét, hogy elháríthatja vele az európai bankokkal kapcsolatos aggályokat. Abban bízott, hogy meggyőzheti a piacokat: a bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kibírjon egy újabb pénzügyi válságot. Ez a kísérlet sokkal jobbnak minősíthető, mint a korábbi tesztek, amelyek senkit sem nyugtattak meg, azonban még mindig nem elég jó - írja a Bloomberg szerkesztőségi cikkében.

A vizsgálatnak két része volt. Az elsőben a hiteleket vették szemügyre, hogy megállapítsák, valóban érnek-e annyit, amennyit a bankok állításai szerint érniük kellene. Ennek eredményeként kiderült, hogy a vizsgált 130 pénzintézet túlértékelte eszközeit - a vizsgált bankok a múlt év végén 47,5 milliárd euróval többre tartották hiteleiket azok valós értékénél.

A felmérés másik része a tőkehelyzetet firtatta. Arra keresett választ, van-e elég pénzük a bankoknak egy újabb recesszió és pénzpiaci sokk elviseléséhez. Ezen a vizsgálaton 25 pénzintézet elbukott, ezen belül nyolcnak 6,4 milliárd euró tőkére van szüksége azon felül, amelyet idén begyűjtött.

A vizsgálódás önmagában hasznos volt: a bankok igyekeztek felkészülni a megmérettetésre. A Deutsche Bank például 8,5 milliárd euróval növelte tőkéjét, a gyengébb intézmények, például a portugál Banco Espirito Santo és az osztrák Volksbank karcsúsította szervezetét. Az ECB tesztje így közvetve és közvetlenül is erősítette a pénzügyi rendszert, bízva abban, hogy ezzel nő a bizalom a bankokban, ami véget vehet a magánszektor két éve hanyatló hitelezésének.

Így kellett volna csinálni

A baj az, hogy ez a teszt is túl puha volt. A svájci Center for Risk Management kockázatelemző központ 37 bank adatainak elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy majdnem 500 milliárd euró friss tőkére lenne szükségük. Ez élesen eltér az ECB tesztjében - 130 intézményre - megállapított hatmilliárdos hiánytól. Ebben a szigorúbb tesztben azt modellezték, hogyan alakulna a gyakorlatban az eszközök piaci értéke egy stresszhelyzetben.

Az ECB azonban satuban volt. Egyfelől keményebb vizsgálatot kellett produkálnia a korábbi, hatástalan európai stresszteszteknél, másrészt minden oka megvolt rá, hogy ne legyen túl kemény a bankokkal szemben. Ha a stresszteszt nagyon riasztó eredményre vezetett volna, az aláásta volna a bankok egymás iránti bizalmát, újra lefagyhatott volna a hitelezés, mint 2008 őszén, ami visszalökte volna az eurózóna vergődő gazdaságát a recesszióba.

Engedmények

Ezért aztán belenyugodtak néhány kompromisszumba. Elsőként a tőkellátottsággal kapcsolatban elfogadták a bankok adatait. Ez nyilván utat nyitott némi kozmetikázás előtt. Emellett figyelmen kívül hagyták a befagyasztott hiteleket, a kényszerű eszközeladásokat és azt, hogy egy-egy bank gondjai járványszerűen megfertőznék számos további versenytársukat. Mindezek tetemes veszteséget okozhatnak.

Jellemző, hogy az ECB tesztjének legrosszabb modell-forgatókönyve azzal számolt, hogy az eurózóna GDP-je 1,4 százalékkal hanyatlik 2015-ben és egyetlen állam sem megy csődbe. Ezzel szemben 2009-ben, a pénzügyi válságot követő recesszióban 4,5 százalékkal hanyatlott az euróövezet gazdasága.

Kevéske

A legaggasztóbb azonban a Bloomberg szerkesztőségének véleménye szerint az, hogy az eurózónának továbbra sincs elég eszköze egy bankválság kezelésére. Számos kormánynak nincsenek meg a költségvetési forrásai arra, hogy újratőkésítse a krízishelyzetbe kerülő pénzintézeteket. Az ECB-n belül létrejövő bankunió - amelynek éppen az lenne a célja, hogy elszakítsa ezt a fajta kényszerű kapcsolatot bankok és kormányaik között - csupán 55 milliárd eurós mentőalappal rendelkezik.

Végül nincs megállapodás az európai államok és az uniós intézmények között arról, hogyan osztoznának egy vészhelyzet kezelésének anyagi terhein. Mindezek alapján a cikk végkövetkeztetése az, hogy az új teszt egy kis lépés előre. Nem fogja eloszlatni az eurózóna bankrendszerét és gazdaságát körüllengő aggodalmakat.