Tájékoztatása szerint uniós körökben felmerült az a gondolat, hogy rendkívüli csúcstalálkozót is tartsanak kedden, de ez egyelőre lekerült a napirendről.

Az említett forrás felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyobb uniós országok közül jelenleg Németország megnyilatkozásai tekinthetők a leginkább meghatározó súlyúnak az EU-álláspont kialakításakor. Angela Merkel német kancellár vasárnap a feszültség további élezésétől óvta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ugyanakkor pedig Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia irányítója John Kerry amerikai külügyminiszter azon felvetésével szállt szembe, hogy közösítsék ki az oroszokat a világ vezető nemzetgazdaságait tömörítő G8-as csoportból. Steinmeier szerint helyes lenne megőrizni ezt a kommunikációs csatornát az orosz vezetéssel.

EU-diplomaták egybevágó közléseiből arra lehet következtetni, hogy az uniós országok közül a németek, a franciák és az olaszok elsősorban a feszültség enyhítését tartják kiemelt célnak, míg a baltiak, a románok, a lengyelek és a britek úgy vélik, hogy nagyon határozott figyelmeztető jelzést kellene adni az oroszoknak.

NATO: a katonai akció a nemzetközi jog megsértése

Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot - állapították meg vasárnap este kiadott közös közleményükben a NATO-szövetségesek. A NATO elítéli az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.
Az orosz fegyveres erők által Ukrajna ellen végrehajtott katonai akció sérti a nemzetközi jogot és ellentétes a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel - jelentette ki a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A közös nyilatkozat felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ alapokmányában lefektetett szabályokat, az 1994-ben Budapesten aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó orosz-amerikai-brit memorandumot és az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést. Emellett arra is felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogi keretet, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. A dokumentum felszólítja Oroszországot a feszültség mérséklésére, valamint mindkét féltől azonnali hatállyal azt követeli, hogy nemzetközi közvetítéssel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a kialakult helyzet békés rendezése érdekében.