Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő nem fog újabb rövid távú válságkezelési javaslatokkal előállni holnapi csúcstalálkozójuk után, inkább az eurózóna irányításának hosszabb távú átalakításával kapcsolatban tehetnek javaslatokat - szivárogtatták ki a két kormány háza tájáról. A tanácskozás előtt elterjedt a híre, hogy a mélyülő adósságválságra válaszul valamilyen radikális elképzeléssel léphetnek a nyilvánosság elé, de Berlin és Párizs már a hét végén hűteni igyekezett a túlfűtött várakozásokat - derül ki a Financial Times összefoglalójából.

Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a Der Spiegelnek nyilatkozva leszögezte, hogy kizártnak tarja a közös eurózóna-kötvények kibocsátását, amíg az övezet tagországai önálló pénzügypolitikát folytatnak. A tagállamoknak különböző (kamat)költséggel kell hozzájutniuk a fiskális politikájuk finanszírozásához szükséges forráshoz, mert ez ösztönözheti őket arra, hogy szigorú költségvetéseket fogadjanak el, és fegyelmezetten betartsák az abban foglaltakat. Francia kormánytisztviselők ugyanezzel érvelnek: a közös kötvények kibocsátása sokkal integráltabb büdzséket feltételezne, hosszabb távon elképzelhető a közös finanszírozás, de az eurókötvények nem férnek össze a nemzeti gazdaság- és költségvetési politikákkal.

Kapcsolódó

Az eurózóna két vezető hatalmának határozott elutasítása mintegy válaszul érkezett egyebek mellett Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter hét végi nyilatkozatára, miszerint a közös kötvények kibocsátása csökkentené a bajban lévő államok hitelfelvételének költségét, s ezzel mintegy átvághatná az adósságválság gordiuszi csomóját. George Osborne brit pénzügyminiszter még a múlt héten fogalmazott úgy, hogy az eurókötvények kibocsátásának ötletén érdemes komolyan elgondolkodni. Soros György pénzügyi guru pénteken arra figyelmeztetett, hogy ha a döntéshozók nem fogadják az övezet adósságának közös kezelését, akkor pénzügyi értelemben szétrobbanhat az eurózóna.

A hazájában meglehetősen népszerűtlen, jövőre elnökválasztásokra készülő Sarkozy szeretne konkrét eredménnyel felállni a holnapi csúcstalálkozó tárgyalóasztala mögül, szívesen látna a hosszabb távú gazdasági és fiskális integrációt erősítő javaslatokat. Partnerének azonban még a július végén elfogadott második görög segélycsomag elfogadtatásával is nehézségei lesznek. A német parlament a tervek szerint szeptember végén szavaz az intézkedésekről, ám Norbert Lammert, a Bundestag elnöke tegnap azt mondta, hogy aligha tudják lezárni a vitát eddig az időpontig.