Az új kormány első olvasatra igen nagyra törő programját már napokkal korábban bemutatta Ponta, a tervezett lépésekről azonban egyelőre nem sokat árultak el a tárcavezetők. Azt viszont már most egyértelmű, hogy a nagylelkű ígéretek miatt a korábbi 1,9 százalékos GDP-arányos hiánycélon módosítani kell, erre azonban meglepő módon rábólintottak a hitelezők és egyelőre a piacok sem reagálnak érdemben a hírre.

A politikai erőviszonyok gyökeres átrajzolódása után kényelmes parlamenti többséget szerzett balliberális kormány legégetőbb feladata, hogy a Bukarestben tartózkodó Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának válaszokat adjon. A közalkalmazotti bérek emelésére és a nyugdíjakból jogtalanul levont járulékok visszatérítésére sikerült kompromisszumos megoldást találni a feleknek, és noha ezek a tételek mélyíthetik leginkább a költségvetési hiányt, a Pénzügyminisztérium élére kinevezett Florin Georgescu a jegybank (BNR) korábbi kormányzó-helyettesének személye biztosítékot jelenthet arra, hogy ha csapot részben meg is nyitja a kormány, attól a vízszámla még nem fog teljesen elszabadulni - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Bálint Csaba, az OTP Romania kockázati elemzője. Ahhoz, hogy a közalkalmazottak bére elérje a 2010-es megszorítások előtti szintet, 15-16 százalékos emelésre lett volna szükség. Ezzel szemben az IMF és az új kormány első lépésben egy 8 százalékos emelésben egyezett meg, az ősz folyamán pedig lehetőség nyílhat a bérek teljes visszaállítására is.

A források megteremtése véget a GDP-arányos hiánycél 1,9 százalékról 2,2 százalékra módosul. Európa esetében most mindenki a deficitekre és az adósságra figyel, azonban egy ilyen mértékű hiánycél növekedés valószínűleg nem fog együtt járni az országkockázat emelkedésével. A befektetők számára megnyugtató, hogy a Románia és a Valutaalap közötti egyezség tovább folytatódik - állítja a szakértő.

Időt nyerne az új kormány

A privatizációs programok azonban jelentős csúszásban vannak, ezért a felálló új kormány valószínűleg a határidők kitolását kéri, de könnyen megtörténhet, az is hogy egyes esetekben megpróbálják meggyőzni a Valutaalap képviselőit a részvénycsomagok piacra dobásának elhalasztását. Az IMF-nek küldendő szándéklevélről kedden szavaz a kabinet, a dokumentum nyilvánosságra hozatala után remélhetőleg fény derül majd a részletekre is.

Az elmúlt napokban a lej árfolyama új történelmi magasságba emelkedett megközelítve a 4,42-es szintet az euróval szemben, azonban később sikerült visszaerősödnie a 4,40-es küszöbig.

Bálint Csaba szerint a régiós fizetőeszközök kilengéseinek tükrében azonban ez az emelkedés már nem tűnik ugyanolyan drámainak, az árfolyam elszabadulására nem kell számítani. A lej hosszú időn keresztül a 4,1-4,3-as sávban mozgott, azonban az már a tavalyi év második felében megfigyelhető volt, hogy ez a sáv elkezdett felfelé eltolódni, az alsó támaszt most a 4,3-as körüli szint jelentheti. Az BNR érezhetően jelen van a piacon és igyekszik mérsékelni az árfolyam volatilitását.

A politikai bizonytalanság jelentős szerepet játszott abban, hogy a BNR megszakította a kamatemelések sorát, hiszen a vágás újabb nyomást helyezett volna a lej árfolyamára. Az infláció alakulása teret engedne egy újabb 25 bázispontos csökkentésre, amennyiben az új kormány programjának részletei körvonalazódnak, a most elmaradt kamatcsökkentésre is sor kerül - véli az elemző.

Az IMF delegációja szerdára ígéri nyilvánosságra hozni az ötödik országfelmérés eredményeit, a tavaly márciusban aláírt összesen 5,3 milliárd euró értékű, két évre szóló készenléti hitelegyezmény mellett azonban várhatóan kitartanak a felek.