Joachim Gauck a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban kiemelte, hogy "a társadalmi békét veszélyezteti és téves az a sugalmazás, hogy a bevándorlók ártanak az országnak, elveszik a munkánkat és veszélyeztetik a szociális rendszert". Ennek éppen az ellenkezője igaz, a bevándorlók "nagyon jót tesznek Németországnak"- mondta az államfő.

Ugyanakkor a bevándorlás nehézségeket is okoz, amiről beszélni kell. "A politikai korrektség nem akadályozhatja meg, hogy rámutassunk a gondokra", például arra, hogy több önkormányzatot megterhel a bevándorlók ellátása, és vannak olyan bevándorló roma családok is, amelyekben "a gyerekeket nem járatják iskolába, és ezzel rontják az esélyüket a boldogulásra" - mondta Joachim Gauck. Polgármesterekkel beszélgetve megerősödött az a meggyőződése, hogy "nagyon fontos elmondani: az állam nem fogadja el (...) ezt a magatartást" - tette hozzá a német szövetségi elnök.

A szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlásnak is nevezett szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt alakult ki Németországban.

Aki csal, az repül

A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták. Gazdasági és társadalmi szervezetek is figyelmeztették a CSU-t, hangsúlyozva, hogy a német gazdaság rászorul a külföldi munkavállalókra, az országban élő románok és bolgárok túlnyomó többsége pedig dolgozik és adózik.

Ugyanakkor több nagyvárosban - elsősorban a Ruhr-vidéki Dortmundban és Duisburgban - feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok.

Van nekik hely

Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szegénységi bevándorlástól. A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) adatai szerint valamennyi bevándorlót együttvéve a diplomások aránya 29 százalék, a román és bolgár bevándorlók körében pedig 25 százalék, míg a teljes német lakosságban csak 19 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya.

Különösen fontos, hogy a munkaképes korú bevándorlók 10 százaléka matematikai, informatikai vagy más természettudományi - összefoglaló néven MINT - végzettséggel rendelkezik, míg a német lakosság egészét tekintve csak 6 százalék ez az arány, és éppen az ilyen végzettségű szakemberekből van a legnagyobb hiány a munkaerőpiacon- emelte ki az IW.