A három évtizede legmagasabb 2021-es infláció kialakulását elsősorban bázishatásra vezeti vissza a tanulmány. "Mindenekelőtt a második félévi áfacsökkentés, valamint az energiaáraknak a koronaválság miatt bekövetkezett esése alakította ki 2020-ban az alacsony árszintet" - jegyezte meg Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatási vezetője.
"A magas inflációs ráta ugyanis egyaránt mutathatja azt, hogy mennyire emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, illetve azt is, hogy milyen mélyről indultak".
A németországi infláció 2020-ban 0,5 százalékos volt. Az ideinél magasabb inflációs ráta legutóbb 1993-ban volt Németországban, 4,5 százalékos - írja az MTI.
Mindazonáltal tényleges áremelkedés is hozzájárult az idei infláció emelkedéséhez. "Január óta megfigyelhető az energia, az élelmiszerek és a szolgáltatások árának emelkedése" - mondta Wollmershäuser. A viszonylag magas, 2 százalék feletti infláció fennmaradását a jövő évre azzal magyarázza az ifo, hogy a jelek szerint a lakosságnak a korábban becsültnél nagyobb ki nem elégített kereslete halmozódott fel a koronaválság idején. Az árak emelkedéséhez hozzájárul emellett még a feldolgozóiparban tapasztalható, a beszerzési árakat növelő alapanyaghiány is.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve