Wolgang Schäuble a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az unióban a határok ugyan leomlottak, de a nagy gazdasági különbségek megmaradtak, ami óhatatlanul feszültségeket gerjeszt. "Németországban viszont senkinek sincs oka arra, hogy gyűlölködést keltsen mások iránt" - mondta a pénzügyminiszter. Szerinte Németország az uniós integráció első számú haszonélvezői közé tartozik, és nem boldogul bevándorlók nélkül.

"Rá vagyunk utalva arra, hogy jönnek hozzánk a munkavállalók. A beteg- és idősápolási rendszer már nem is működne nélkülük" - emelte ki Wolfgang Schäuble. A CSU szerint az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon, hogy megakadályozzák az úgynevezett szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlást. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg.

A Bild am Sonntagban közölt interjúban Wolfgang Schäuble is felsorakozott a CSU bírálói közé. "Németek is vannak, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal vagy elkerülik az adófizetést, az ilyesmi még a legelőkelőbb körökben is előfordul" - mondta a miniszter, utalva többek között a jelentős összegre elkövetett adócsalással vádolt Uli Hoenessre, a Bayern München labdarúgó klub elnökére, akit a CSU támogatójaként tartanak számon.

A CSU a hét végén fogadta el a májusi európai parlamenti választásra készített programját. Ebben egyebek mellett szorgalmazza az EU bővítésének leállítását. Wolfgang Schäuble közvetve ezt az álláspontot is elutasította.

Az első világháború közvetlen előzményei közé sorolt szarajevói merénylet századik évfordulójára a bosznia-hercegovinai fővárosba tervezett emlékművel kapcsolatban azt mondta, minden országnak foglalkoznia kell a múltjával és tanulnia kell belőle, de az emlékmű felállításánál "sokkal fontosabb, hogy Szerbia uniós tagállam legyen", mert ez "eredményez stabilitást és tartós békét a Balkánon".

Németországban nagyjából 400 ezer román és bolgár állampolgár él. A bevándorlók száma az utóbbi években jelentősen emelkedett. Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szegénységi bevándorlástól. A kölni gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) adatai szerint a román és bolgár bevándorlók körében 25 százalék, míg a teljes német lakosságban csak 19 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

Ugyanakkor több nagyvárosban - elsősorban a Ruhr-vidéki Dortmundban és Duisburgban - feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok.