Az olajárak hordónként 100 dollár körül ingadozhatnak a héten, de hogy később mi lesz, az Görögország sorsától függ - írja a CNBC. Az athéni parlament tegnapi igen szavazata, amellyel elfogadta a második EU-IMF segélycsomag kemény feltételeit, mérsékli a gazdasági bizonytalanságot, ezért a hírportálnak nyilatkozó befektetők 60 százaléka a fekete arany drágulását jósolja erre a hétre, ötödük szerint csökken az ár, maradék ötödük szerint pedig nem változik.
A tegnap esti jó hírre reagálva az észak-amerikai WTI egy, a londoni Brent több mint két százalékkal drágult, miután az utóbbi megközelítette a 120 dollár/hordós szintet, különbségük 19 dollárra nőtt.
A görög kór mellékhatása
Ha a görög válság enyhülni látszik, az növeli az árupaci befektetők kockázatvállaló hajlandóságát, ha romlik a helyzet, az éppen ellenkezőleg hat - foglalta össze a lényeget Roger Nusbaum, a Your Source Financial befektetési főnöke.
Az optimisták szerint a krízis nyomán az európai bankok görög kötvényein keletkező veszteséget ellensúlyozza az Európai Központi Bank (ECB) pénzkínálat-növelő politikája (monetáris enyhítés). Mások úgy vélik, hogy ahogy mérséklődnek Európa gondjai, úgy kell erősödnie a dollárnak, ami nyomást gyakorol az amerikai devizában elszámolt olajárakra.
Irán szomszédai felé rázza az öklét
Magasan tartják az árakat a nemzetközi olajpiacra ható körülmények. A legfontosabb az iráni fenyegetőzés: Teherán most arab szomszédainak szólt oda, hogy megtorolja, ha az embargó miatt kieső európai iráni olajszállításokat pótolják. Elemzők szerint az Irán körüli feszültség 15-20 dollárral hajtja fel az árat, ami éppen annyi, mint a WTI-Brent különbség.
A kínálatot csökkentheti a továbbra is bizonytalan nigériai belpolitika helyzet, viszont a keresletet mérsékelheti, hogy az USA-ban jóval enyhébb a tél, mint Európában. Az olajfinomítók gazdái annak örülhetnek, hogy Kína a múlt héten négy százalékkal emelte az üzemanyagok árát, ami a világpiacon is húzhatja magával a feldolgozott olajtermékek tőzsdei jegyzéseit.