Több új megszorító intézkedést is ismertetett; a nyugdíjak mellett a közszférában dolgozók béreit is csökkentik majd - mondta. A szerb kormányfő a megszorító intézkedésektől azt reméli, hogy megfékezheti a várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékát is elérő költségvetési hiány további növekedését. A régóta várt gazdasági megszorítás a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is meggyőzheti arról, hogy újabb készenléti hitelt adjon a nyugat-balkáni országnak.

Ezzel a megállapodással Szerbia vonzóbbá válna a befektetők számára, s a kétéves minimumon álló dinár is stabilizálódhatna - közölte Vucic. Az IMF képviselői korábban kifejtették, hogy a magas költségvetési hiány mellett aggasztónak tartják a 70 százalékos GDP-arányos államadósságot.

Az eddig ismertetett részletek szerint a 25 ezer dinár (65 750 forint) alatti nyugdíjak nem csökkennek, míg az azt meghaladóakból - összegtől függően - 3,1-10 százalékot vesznek el. "Az összesen 1,7 millió nyugdíjas közül 744 ezer személy kevesebb mint 10 ezer dinárt kap havonta, őket nem fogjuk bántani, és azokat sem, akiknek átlagos, 25 ezer dinárig terjedő nyugdíjuk van, ez pedig a nyugdíjasok 60,2 százaléka" - hangsúlyozta Aleksandar Vucic.

A közszférában dolgozók béreinél szintén a 25 ezer dináros határt veszik figyelembe októbertől, amikor az afeletti fizetéseket 10-10,5 százalékkal csökkentik. A pontos mértéket a költségvetés jövő heti módosítása után szabják meg.

Ezekkel a megszorításokkal évente mintegy 400 millió eurót takarítana meg az ország, további pénzeket pedig a mezőgazdasági támogatások csökkentésével spórolnának. Nem a nagybirtokokat, hanem a kistermelőket támogatjuk ezentúl - részletezte a szerb kormányfő.

A szigorú megszorítások részeként a közszférában dolgozók további elbocsátására lehet számítani, az ország felduzzadt adminisztrációjában jelenleg mintegy 600 ezer közszolga dolgozik. A szerb kormány megszorító intézkedései 700 millió euró megtakarítást hoznak a költségvetés számára, ami 2016-ra jelentősen javíthat az ország anyagi helyzetén - tette hozzá a szerb miniszterelnök.

A gazdasági szakértők ugyan elismeréssel fogadták a tervezett lépéseket, többségük szerint azonban még ennél is szigorúbb, 15 százalékos csökkentésre lenne szükség a nyugdíjak és a fizetések esetében is. Lazar Krstic volt pénzügyminiszter például júliusban azért mondott le, mert legalább 20 százalékos nyugdíjcsökkentést, valamint a közszférában dolgozók béreinek minimum 15 százalékos csökkentését, illetve legalább 160 ezer közszolga elbocsátását szerette volna elérni, a kormányfő azonban ezeket a javaslatokat nem fogadta el.