A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada) Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét. Ahhoz, hogy az intézkedés a tervek szerint hétfőn hatályba léphessen, a hétvégén az uniós országok kormányainak még jóvá kell hagyniuk a javaslatot.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az alacsony és közepes jövedelmű országok, amelyeket súlyosan érintettek a magas energia- és élelmiszerárak, különösen jól járnak majd a felső határral. Ez tovább fogja korlátozni Vlagyimir Putyin orosz elnök mozgásterét, és "korlátozza a bevételeket, amelyeket brutális inváziójának finanszírozására használ fel", miközben elkerülhetővé válik a globális ellátások megzavarása, ami a benzinárakat világszerte az egekbe repíthetné - írja a lap.

Az árplafonról szóló megállapodás néhány nappal azelőtt született, hogy az orosz kőolaj tengeri importjára vonatkozó uniós tilalom hatályba lépne, szintén december ötödikén. Az aláíró országok kizárólag olyan tengeri úton szállított olajat és kőolajtermékeket vásárolhatnak, melyet az árplafonon vagy az alatt értékesítenek.

Oroszország fenyeget

Oroszország elítélte a döntést, és kilátásba helyezte, hogy nem ad el olajat az árplafont bevezető országoknak. Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóházának, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke az EU pénteki bejelentésére reagálva arra figyelmeztette az uniós országokat, hogy az ársapka bevezetésével saját biztonságukat veszélyeztetik.

A Nemzetközi Energia Szövetség adatai szerint a háború előtt Oroszország olajexportjának több mint fele Európába irányult; Németország, Hollandia és Lengyelország volt a legnagyobb importőr.