Az olaj világpiaci ára bőven 80 dollár/hordó alá eshet, ha a nemzetközi hatalmak megállapodásra jutnak Iránnal a perzsa állam nukleáris programjának ellenőrzéséről, amelyért cserébe fellazítanák az EU és az USA kereskedelmi-pénzügyi embargóját, ami az ország olajexportját is lebénítja - állítja Ian Bremmer, a feltörekvő régiókra specializálódott Eurasia Group tanácsadó cég elnöke. Irán számára 2014 a lenni vagy nem lenni kérdésének éve - tette hozzá a szakértő a CNBC tudósítása szerint.

Az olaj ára máris hanyatlásnak indult, pedig csak a Líbia déli részén újraindított termelésből származó napi 500 ezer hordó fekete arany növelte a kínálatot. A múlt héten 6,3 százalékkal esett az ár, ami az olajexportőrök nézőpontjából 2012 júniusa óta a legkellemetlenebb fejlemény. Január első teljes hete némi emelkedéssel indult.

Nyomás alatt

Ez mutatja, hogy ha az iráni megállapodás nem is jön létre, akkor is nyomás alá kerül az olaj ára: Szaúd-Arábiának az első negyedév végére vissza kell fognia kitermelését, ha a 80 dollár feletti sávban akarja tartani az árat - állítja Bremmer. Az iráni biznisz megkötése esetén semmi sem állíthatja meg a zuhanást, a szaúdi termelés megvágása sem.

Ezzel a pozitív fejleménnyel szemben a negatív forgatókönyv akkor valósulna meg, ha a teheráni vezetéssel folytatott tárgyalások összeomlanának. Ebben az esetben a perzsa állam gyors léptekkel elindulna a nukleáris hatalommá válás útján, ami arra kényszeríteni Szaúd-Arábiát, hogy szintén atomfegyverre tegyen szert.

G-Nulla világrend

Az Eurasia Group összességében úgy látja, hogy 2014-ben a politikai bizonytalanság fenyegeti a világgazdaságot, nem pedig a gazdasági kockázatok. A világgazdaság valamelyest stabilizálódott a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság és a 2010-ben kirobbant európai adósságválság után. Ezzel szemben a politikai veszélyek az USA bel- és külpolitikai gyengeségeitől a kínai gazdasági növekedésből fakadó szociális feszültségeken át az iráni helyzetig hosszasan sorolhatók.

A tanácsadó cég szakértői szerint fennáll a lehetősége a G-Nulla világrend (G-Zero order) kialakulásának, amelyben az irányítás nélkül maradt világtársadalomban a föld országait formáló, kreatív rombolás valósulna meg. A legnagyobb veszélyt Kína és Japán szigetvitája jelenti - állítja Colin Chapman ausztrál politológus. A felek néhány a Kelet-Kínai-tengeren lévő, energiahordozókban gazdag szigetecske hovatartozásán vesztek össze. A két gazdasági szuperhatalom konfliktusát a világ nyugalma érdekében sürgősen meg kellene oldani - figyelmeztet a szakértő.

Zűrök-zavarok

Hozzájárul a politikai bizonytalansághoz, hogy Észak-Koreában az elit szintjét elérő kivégzések zajlanak, hogy Oroszország igyekszik erőből befolyása alá vonni Ukrajnát, és hogy a Közel-Keleten mindenki harcol mindeni ellen. Az Eurasia szerint ezeken túl veszélyt jelent az online rendszerek sebezhetősége, az al-Kaidára jellemző terrorizmus, illetve az oroszországi belpolitikai feszültségek kiéleződése Vlagyimir Putyin rendszerének süllyedő népszerűsége miatt. Nagyjából hasonló a török belpolitikai helyzet is, ami szintén aggasztó.

A tanácsadó cég elemzői emellett felhívják a figyelmet arra, hogy bár az Egyesült Államok gazdasága a világ országaival összehasonlítva meglepően határozott növekedést produkál, ennek hatása nem érezhető az ország külpolitikáján. Az USA nemzetközi szerepvállalása jelentősen visszaszorult az elmúlt években.