A lap forrásai, politikusi pályaívének e lehetséges stációját 2022-re datálják, de az eseményektől függően - például a bevándorlás, terrorcselekmények vagy épp a Brexit hatása ­miatt - akár ciklus közben is látnak rá esélyt.

Azt a miniszterelnök is tudja, reálisan nincs esélye arra, hogy az uniós politikai testület, az Európai Tanács elnöke legyen a lengyel, azaz szintén közép-európai Donald Tusk mandátumának lejárta után, az unió kormányának, az Európai Bizottságnak a vezetése pedig "lázálom" lenne a részéről. De egy új EU-intézmény élére aspirálhat, ha a Brexit után a V4-eknek sikerül "forradalmasítani" Brüsszelt, visszaszorítanák például az Európai Parlament túlhatalmát, csakúgy, mint az Európai Bizottság politikai szerepvállalását.

Orbán szerint, ha arról beszélünk, "hogyan képzeljük el Európa fővárosát, akkor gyakrabban jut eszünkbe Budapest, mint Brüsszel". A platform azonban változott: a Brüsszel elleni háborúját immár nem magányos fekete bárányként, hanem a V4-es pozícióból szeretné megvívni, e "mini-EU-s" szövetség mögé pedig - egy uniós bevándorlásellenes hadseregtől elhatárolva - közös haderőt is szorgalmaz.

A "jogalap" most az uniós szerepvállalására az az általa rendelt Századvég-felmérés, amely az ő helyzetelemzését és értékelését igazolja: az európaiak 60 százaléka szerint egyértelmű a terrorizmus és a migráció közötti összefüggés, 63 százalékuk szerint pedig a migráció megváltoztatja Európa kultúráját. Ősszel pedig nyilván a kvótaellenes népszavazás eredményével számol.