Sajátos paradoxont sikerült összehoznia mára David Cameron brit miniszterelnöknek. Miközben ő az a politikus, aki a függetlenségi népszavazás kezdeményezésével a legközelebb vitte Nagy-Britanniát az EU-ból való kilépéshez, senki nem tett annyi diplomáciai erőfeszítést a szigetország uniós tagságának megőrzéséért, mint ő - kezdi háttérelemzését a Bloomberg.

Folyamatosan ingázik a legkülönbözőbb európai helyszínek között, reggel, délben és este tárgyal kollégáival, hogy megnyerje őket reformtervei támogatására. Azzal érvel, hogy engedményeket kell felmutatnia a brit szavazóknak ahhoz, hogy meggyőzhesse őket: érdemes országukat bent tartani az Európai Unióban.

Kapcsolódó

Cameron az ingázó diplomácia következő állomásán Bajorországban szerdán este Angela Merkellel találkozik - ezt követően érkezik másnap Budapestre. A német kancellár mellett a régió keresztényszocialista vezetőivel is tárgyal.

Beszélgessünk!

Merkellel - az uniós csúcsértekezleteket leszámítva - immáron negyedszer ülnek asztalhoz Cameron tavaly májusi választási győzelme óta. Ausztriai látogatása novemberben azért volt különleges, mert 30 éve ő volt az első brit kormányfő, aki Bécsbe érkezett. Összesen több mint két tucat kétoldalú tárgyalást bonyolított le különböző európai vezetőkkel.

A reformjavaslatok kritikus pontja az a kezdeményezés, amely szerint a Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások négy évig nem lennének jogosultak a foglalkoztatásukhoz társuló szociális juttatások egy részére. Az uniós kormányok többsége, köztük Berlin szerint ez a korlátozás szembe menne a szabad munkavállalás uniós alapjogával.

Csak a végeláthatatlan tárgyalások segíthetnek elérni Cameron célját - véli Tim Bale, a londoni Queen Mary University professzora. Nincs az a megnyerő személyiség, amely képes kimozdítani más országok politikusait megmerevedett ellenkezésükből.

Stratégiai hiba?

A német kormány továbbra is úgy véli, hogy stratégiai hiba volt a brit függetlenségi népszavazás kiíratása. Ezzel egyidejűleg Berlin, hajlandó együttműködni Londonnal annak érdekében, hogy bent tartsák a szigetországot az EU-ban - ismételte el a német álláspontot egy a kancellár stratégiáját ismerő kormányzati informátor a Bloomberg. Egyes brit követeléseket ugyanakkor teljesíthetetlennek tartanak.

A hazai fronton egyelőre döntetlenre áll Cameron meccse. Két telefonos megkérdezés szerint a britek 21 százaléka maradna az EU-ban 17 százalékuk menne. Két internetes felmérés szerint ugyanakkor teljesen fej fej mellett áll a két tábor. A szavazást leghamarabb májusban tarthatják meg, a miniszterelnök ígérete úgy szól, hogy 2017 végéig mindenképpen meglesz.

Hajlanak a kompromisszumra

Lengyelországgal, amely az EU-tagállamok közül a legtöbb vendégmunkást küldte a szigetországba, viszonylag jól áll a huzavona. Varsó mereven ellenzi a vendégmunkások szociális juttatásaival kapcsolatos korlátozást, de Witold Waszczykowski külügyminiszter néhány napja azt mondta, hogy van esély a kompromisszumra, különösen, ha London támogatná a lengyelországi NATO-jelenlét erősítését.

A németországi konzervatív pártszövetség kisebbik pártja, a bajor CSU környezetében olyan kompromisszumos javaslat született, amely szerint 12 hónapig nem folyamodhatnának szociális támogatáshoz azok a vendégmunkások, akik Nagy-Britanniában vállalnak munkát - szivárogtatta ki egy német tisztviselő.

Hogyan is gondolta ezt?

Érdekes színfoltja lesz a Merkel-Cameron találkozónak, amikor a brit vezető elmagyarázza tárgyalópartnerének, miért engedte meg a hét elején kormánya tagjainak, hogy a kilépés mellett kampányoljanak. Hírek szerint ez is kiverte a biztosítékot a berlini kancellária munkatársainál.

Ezt a döntést hónapokig halogatta a brit miniszterelnök. Szakértők szerint meglehetős magabiztosságról árulkodik, hogy végül elengedte kollégái kezét. Ezzel megelőzte, hogy a függetlenségpártiak azzal vádolják: nem teszi lehetővé a korrekt versenyt a szavazók voksaiért. Emellett Bale professzor szerint az engedély nem jelenti azt, hogy ne tudná bármelyik miniszterét meggyőzni arról, hogy álljon mögé.