Az Európai Bizottság a magyarországi parlamenti választások után két nappal elszánta magát arra, hogy fellépjen a magyar kormánnyal szemben arra hivatkozva, hogy megsérti a jogállamiság szabályait. A kérdés az, hogy az Európai Unió valóban le akarja-e állítani az uniós támogatások kifizetését annak a kormánynak, amely aláásta a demokráciát, vagy kiegyezik a választott autokratákkal, ahogy azt korábban tette? – írja R. Daniel Kelemen, a Rotgers University politológus-jogász professzora a Washinton Poston megjelent cikkében.

A válasz nem teljesen egyértelmű, bár úgy tűnik, eljött az idő, hogy Budapest elveszítse büntetlenségét, amit viselt dolgai ellenére eddig élvezett. Az Európai Bizottság visszatartotta a koronavírus-járvány nyomán létrehozott helyreállítási alapból Magyarországnak járó részt részben jogállamisági aggodalmakra hivatkozva. A 2020 decemberében elfogadott szabályok szerint még több támogatást is visszatarthatnak ezen az alapon, ám a Bizottság egy éven át tartózkodott a szabály alkalmazásától.

Von der Leyen bejelentése azt mutatja, hogy vége a türelmi időszaknak. Ha az EU részben vagy egészen felfüggesztené a támogatások átutalását a magyar kormánynak, az nehéz helyzetbe hozná a budapesti rezsimet és üzenne más országok politikusainak is, hogy sokba kerülhet, ha netán autokratikus politikai rendszert akarnának bevezetni országukban – véli a Washington Post cikkírója.

Lassan a testtel!

Ugyanakkor lehet, hogy a bizottság most csak egy enyhébb konfliktust vállal fel. Erre utal Johannes Hahn költségvetési biztos nyilatkozata. Hahn azt mondta, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzési rendszert fertőző korrupció miatt indít eljárást Magyarország ellen, nem a jogállamiság általános megsértése miatt. Ez részletkérdésnek tűnhet, ám arra utal, hogy a bizottság csak egy kis részét akarja felfüggeszteni a budapesti kormánynak járó havi több száz millió eurós támogatásnak.

Emellett a korrupcióra hivatkozva többször büntetett a bizottság egyes EU-tagállamokat, így ez rutineljárás, és lehetővé teszi, hogy a testület saját hatáskörében függesszen fel kifizetéseket. Ha a jogállamiság megsértésére hivatkozva próbálnák ugyanezt tenni, akkor meg kellene szerezniük a tagállamok kétharmadának támogatását, végig kéne vinniük egy hat-kilenc hónapos eljárást, mielőtt bármilyen pénzre rátehetnék a kezüket.

Ahogy arról korábban írtunk, Brüsszel a jogállamisági mechanizmus szerinti eljárásnál arra számít, hogy az első döntést, az Európai Unió Bíróságánál megtámadja majd Magyarország. Arra nem számítanak, hogy az Orbán-kormány úgy döntene, hogy csatlakozik például az Európai Ügyészséghez, hogy a korrupciós vádakat annullálja. A várható fejleményekről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Kapcsolódó