Idén télen az Európai Unió országaiban áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához - állítja a Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO)számára készített tanulmánya. A veszély forrása, hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégítő mértékét, ami az áramhiány mellett az áram árának emelkedését is okozza. Bár csak Németország, Olaszország és Svájc döntött úgy, hogy lemondanak az atomenergiáról, s az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és Csehország folytatja az ez irányú fejlesztéseket, Európa ezen a téren messze elmarad a világ többi részétől, elsősorban Oroszországtól és Ázsiától. A jelenleg építés alatt álló 62 nukleáris reaktor több mint háromnegyede e két térségben készül - emlékeztetett a Capgemini energetikai elemzője, Colette Lewiner.

A tanulmány szerint azonban az, hogy Németország leállítja hét legöregebb atomerőművét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilencet is, messzemenő hatással lesz - sőt már van - Európa energiaellátásának biztonságára. A németek a téli csúcsidőben már most is kénytelenek áramot importálni Franciaországból, de erre a jövőben nemigen lesz lehetőségük.

Kapcsolódó

Ebben a helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázszállításoktól. A Capgemini szerint Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra 50 százalékra fog emelkedni. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ezek árama drágább az atomerőművekénél, így felhajtják a lakossági energiaárakat. A válság újabb hulláma miatt csökkenő ipari áramkereslet csak kevéssel halaszthatja el ezeket a hatásokat.