Moszkva nyersolajat és egyéb olajtermékeket exportált Európába, az Egyesült Államokba, Japánba és Koreába, de ez a kivitel is napi 2,2 millió hordóval csökkent a háború kezdete óta. Az IEA szerint a szezonálisan magasabb orosz belföldi kereslet mindeközben enyhítette az egyre növekvő veszteségeket, ezzel együtt Oroszország júliusban 19 milliárd, júniusban pedig 21 milliárd dollárt könyvelt el az olajexport bevételeiből - írta a Guardian nyomán az Euronews.

Az EU-s szankciók miatt júniusban Kína megelőzte az uniót, és az orosz kőolaj legnagyobb importőre lett, az IEA pedig úgy véli: amikor 2023 februárjában életbe lép az orosz nyersolaj- és termékimportra vonatkozó teljes embargó, akkor további csökkenés elképzelhető, mivel a napi mintegy 1,3 millió hordónyi nyersolajnak és egyéb olajtermékeknek új piacot kell találjon Oroszország.

Az IEA szerint Moszkva csökkenti majd a kitermelést, így Szaúd-Arábia profitálhat az európai olajkereslet növekedéséből.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei (köztük Oroszország) augusztus elején bejelentették, hogy szeptemberben napi plusz 100 ezer hordó kőolaj kitermelését vállalják.

Az IEA szerint az EU-tagállamok vállalásának köszönhetően, miszerint 2022 augusztusától 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztásukat, a következő hat negyedévben nagyjából napi 300 ezer hordóval több olajra lesz szükség.