Az ukrán deviza 5,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben januárban, majd február első napjaiban további öt százalékot veszített értékéből - írta a bne régiós hírportál. A hét közepén 9 hrivnya/dolláros árfolyammal négyéves mélypontra került. Elemzők szerint a kijevi jegybank óriási teljesítmény nyújtott azzal, hogy az ország gyenge gazdasági helyzete ellenére a 8,14-es szinten tartotta az árfolyamot az elmúlt öt évben.

A költségvetési hiány azonban idén eléri a GDP 4,5 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a nyolc százalékot, ami nem teszi vonzóvá Ukrajnát a külföldi befektetők szemében. A referenciakötvény hozama 13,9 százalék, és várhatóan tovább nő. Az elmúlt év vége óta a befektetők 3,2 százalékot buktak ukrán állampapírjaikon. A devizatartalékok a 2013. eleji 35 milliárd dollárról az év végére 22 milliárdra hanyatlottak, jelenleg pedig 17-18 milliárd dollárnál tartanak.

Csak semmi pánik!

Szerhij Arbuzov ügyvezető miniszterelnök szerint nincs ok a pánikra, mert a hrivnya mélyrepülése mögött csupán a politikai válság áll. A gazdaság nem ad okot erre. Ez azonban nem nyugtatja meg a fellendülés éveiben devizában eladósodott embereket. Helyi források szerint a bankhitelek 25-35 százaléka lehet dollár-devizahitel. Ezek törlesztőrészlete brutálisan nő párhuzamosan az üzemanyagok, a járművek és az élelmiszerek árával.

A dollár hrivnyaárfolyama

Forrás: Xe.com
Kép: Napi.hu

A hrivnya árfolyamát eddig igyekezett stabilan tartani a jegybank, ám úgy tűnik, fordulat következett be ezen a téren - mondja Timothy Ash, a Standard Bank régiós elemzője, aki a napokban Kijevben járt. A szakértő szerint ennek egyik oka, hogy a bank okosabb vezetői mindig tudták, hogy nem lehet megtartani az ukrán devizát. Ezek a döntéshozók egy orosz mintájú, devizakosárhoz kötött, rugalmas árfolyam-politika kialakítását látnák jónak.

Kihátrált a kormány

A második változás, hogy eltűnt a színről Mikola Azarov, volt kormányfő, aki a stabil árfolyam híve volt. Utóda Arbuzov nem követi ezen az úton, sőt Ash szerint a Nyugat szemében igyekszik reformernek látszani, aminek egyik eszköze, hogy támogatja a hrivnya értékvesztését. Az IMF egyik elvárása ugyanis Kijevvel szemen a deviza leértékelése.

A fordulat harmadik oka, hogy összetalálkozott a költségvetés és a folyó fizetési mérleg magas hiánya, az alacsony devizatartalék, illetve az az orosz döntés, amely szerint az új kormány felállásáig felfüggesztik az Ukrajának nyújtott 15 milliárd dolláros hitel újabb részleteinek folyósítását. Végül a feltörekvő piaci devizák gyors értékvesztése az elmúlt két hétben relatíve túlértékeltté tette a hrvinyát.

Külső segítség kell

Összességében Ash szerint nem csupán a jegybank és a kormány támogatásának visszavonása gyengíti az ukrán valutát, hanem a lakosság, a bankok és más gazdasági szereplők dollárkeresletének megugrása is. A jegybank, amely tisztában van vele, hogy a folyamat az árfolyam teljes összeomlásával végződhet, vélhetően tíz százalék körüli leértékelődést tartott volna jónak, ám, ahogy az lenni szokott, a folyamat túlfutott ezen.

A bank abban bízhat, hogy a devizakereskedés korlátozásával, továbbá a pénzintézetek jegybanki betéteire fizetett magas kamattal, amellyel kiszívhatja a forrásokat a pénzügyi rendszerből, még kézben tarthatja a folyamatokat. A szakértő azonban úgy véli, hogy ez tévedés. Egy újabb külső forrás - például egy esetleges EU-IMF hitel - nélkül nem igazán sanszos a pénzügyi pánik megállítása.