Az eurózóna kormányainak kötelező erejű, részletes szerződést kellene kötniük Brüsszellel költségvetésük reformjáról, amelyek végrehajtását olyan szigorú uniós ellenőrzéssel biztosítanák, amilyet jelenleg az EU és az IMF támogatásában részesülő országok felett gyakorolnak − derül ki abból a javaslattervezetből, amely az EU október 18−19-ei csúcsértekezlete elé kerül. Az előterjesztést − amelyet megszerzett a Financial Times és a Reuters is − Herman van Rompuy, az EU elnöke készítette a júniusi csúcs megbízása alapján. Négy kérdésben kellett ajánlásokat tennie azzal a szándékkal, hogy az unió vezetői − az októberi előkészítő forduló után − decemberre már meg is állapodhassanak ezekről. Az egyik a bankunió, amelynek kezelnie kellene a válság sújtotta pénzintézetek gondjait, a másik a fiskális unió, amely a tagországok költségvetésének kordában tartását szolgálná, a harmadik a gazdasági unió, amely a munkaügyi és a szociális politika összehangolásáról szólna, a negyedik a politikai unió, amely mindennek demokratikus kereteit teremtené meg.

Rompuy az elmúlt hetekben az európai intézmények és kormányok vezetőivel egyeztetett a lehetséges megoldásokról, ennek alapján készítette el szükségképpen homályos, inkább csak a gondolkodásnak, az útkeresésnek irányt szabó javaslatát. Az egyik legélesebb kérdésben, az egységes európai költségvetés ügyében például figyelembe kellett vennie az ezt támogató német álláspontot, illetve a nemzeti függetlenség jegyében ezzel szemben elutasító francia állásfoglalást. Az e két markáns vélemény közötti kompromisszumot fejezheti ki, hogy a tervezet előírná ugyan a nemzeti költségvetések uniós jóváhagyását és ellenőrzését, de ezt országonként, külön-külön kötött szerződésekben tenné, azaz nem számol EU-szintű közös büdzsével.

Várakozások szerint az októberi csúcsértekezlet nem hoz eredményt ebben és a többi hasonlóan nehéz kérdésben, ráadásul további ügyeket is tárgyalniuk kell az állam- és kormányfőknek. Szakértők szerint Spanyolország − szemben Mariano Rajoy kormányfő tegnapi álláspontjával, miszerint országának nem kell sürgősen európai uniós támogatást kérnie (Napi Gazdaság, 2012. október 3.) − már a csúcson segítséget kérhet. Tisztázni kellene azt is, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (EMS) milyen feltételek teljesülése esetén tőkésíthet fel közvetlenül bankokat.