A vártnál szorosabban alakult a választás a boszniai szerb entitásban, de az előzetes eredmények szerint végül győzni tudott Milorad Dodik, aki kifelé vezetné a Republika Srpskát a bosznia-hercegovinai államszövetségből - írja a G7 a boszniai szerb politikus magyar és orosz kapcsolatait is taglaló cikkében. Ellenfele, a hasonlóan nacionalista, de a korrupcióra épülő hatalmi rendszert élesen bíráló Jelene Trivić azonban választási csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt.

Boszniáé a világ egyik legbonyolultabb adminisztrációs és választási rendszere, ami a gyakorlatban lényegében megbénítja az állam működését, fenntartja az elvileg együttműködésre kényszerített szereplők elkülönülését és a nacionalista versengést, és tartósítja azt a patthelyzetet, ami mellesleg befagyasztja az európai integrációs folyamatot is.

Dodik tavaly év végén bejelentette, hogy a szerb entitás kilép a közös hadseregből, a legfelsőbb bíróságból és a közös adóhatóságból, vagyis a kevés érdemi szövetségi szintű intézmény maradékából. Ez persze a boszniai status quo felrobbantásával és az egész kényes délszláv egyensúlyi helyzet felborításával fenyeget.

Mennydörgés a távolból

Nem sokkal később Dodik ellen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság személyes szankciókat vezetett be, és ugyanezt fontolgatja az Európai Unió is. A boszniai szerb vezető fokozódó nyugati elszigetelődése ellenére Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Dodik egyik legfőbb támogatója és szövetségese.

A magyar miniszterelnök mellett Dodik legfontosabb támogatója a nemzetközi színtéren nem más, mint Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője. A kiterjedt orosz választásbefolyásolási akciókról szóló amerikai hírszerzési szivárogtatások szerint már a négy évvel ezelőtti boszniai szerb kampányát is Oroszországból finanszírozták.

Nem tetszik a törököknek

Míg Dodik külföldi szövetségesének Belgrádon kívül már csak Putyin és a magyar kormány számít, a nyugati hatalmak az Egyesült Államoktól az Európai Unió meghatározó országaiig Bosznia-Hercegovina egységének erősítésében érdekeltek, és ezt célozza Törökország is. Törökországnak a muszlim bosnyák közösségben kifejezetten erős a szerepe, a térség a török külpolitika egyik fókuszterülete.

Ezért a hírportál információi szerint ezért nem csak Szarajevóban, de Ankarában is zokon vették, hogy Budapest, még ha Dayton megőrzését is hangsúlyozza, ennyire erőteljesen a szeparatista tendenciájú szerb törekvések mellé állt.