Danuse Nerudová, a brnói Mandel Egyetem közfinanszírozással foglalkozó professzora tagja a KoroNERV-20 munkacsoportnak, amely azon dolgozik, hogy kitalálja, mire kellene költeni Csehországban a gazdasági válság utáni fellendülés ösztönzésére hivatott állami milliárdokat - kezdi beszámolóját a kutatók munkájáról a Radio Praha. Javaslataik lényege, hogy a gazdaság és szociális gondoskodás szempontjait párhuzamosan kellene figyelembe venni.

Az okos befektetések azok, amelyek a környezet védelmét szolgáló technológiák terjedését segítik, lehetővé teszik az elektromos energia megtakarítását, javítják a termőföld minőségét, támogatják fenntartható mezőgazdaságot és a föld vízmegtartó képességét vidéken. Segítenek leküzdeni az olyan szárazságokat, amilyen például idén tavasszal pusztított.

Kapcsolódó

Okos mindenféle

A szakértő szerint a jelenlegi helyzet újabb bizonyítéka annak, hogy az emberi gazdaság nem növekedhet a végtelenségig. A GDP nem az egyetlen jelzőszáma a jó életszínvonalnak: például hiába nő a gazdaság egy évben mondjuk három százalékkal, ha vannak olyan területek, amelyek ivóvízellátása nincs megoldva. Nerudová szerint Csehországban a nanotechnológiába, a biotechnológiába és a fenntartható gazdálkodást szolgáló rendszerekbe kellene befektetnie.

Az egyik az elektromos áram tárolása. Csehország energiaellátásában még mindig 43 százalék a szén aránya, a megújuló források csak 13 százalékot érnek el. Az előbbi az EU-átlag háromszorosa, az utóbbi a harmada. Az ország áramexportőr, ám az elektromos energiát el is tárolhatná, amivel csökkenthetné szénfüggőségét. A megújuló energiákra való átállás ráadásul hosszabb távon segíti a GDP-növekedést is és munkahelyeket teremt. Emellett az decentralizálás nyomán az okos városok mellett okos falvak is létrejöhetnek.