A Bukarestben kisebbségben kormányzó liberális kormány miniszterelnökét az AFP francia hírügynökség kérdezte a témáról: a vele készült interjút pedig csütörtökön a román Agerpres is idézte az MTI szerint. Ludovic Orban úgy vélekedett: minden uniós - köztük minden magyar - állampolgárnak érdeke a helyreállítási terv mielőbbi elfogadása, hiszen ez az európai finanszírozás "a gazdasági talpraállás egyik alappillére", és bármilyen halasztás hátrányosan befolyásolja a polgárok életminőségét.

Orban elutasította a magyar és lengyel érveket, mondván, hogy "a jogállamiság érvényesülése minden adófizetőnek biztosítékot jelent arra, hogy a pénzt korrekten költik el" - írta az AFP. A francia hírügynökség felidézte, hogy korábban Románia is brüsszeli támadások célpontja volt, amikor a 2017 és 2019 között kormányon lévő szociáldemokraták "vitatott" reformot hajtottak végre az igazságszolgáltatás terén. Bukarest álláspontja azonban radikálisan megváltozott a kérdésben 2019 novemberében, amikor a módosításokat ellenző liberális kormány került hatalomra - tették hozzá.

Kapcsolódó

Az AFP a magyar és román miniszterelnök nevének hasonlósága miatt olykor felmerülő félreértésekről kérdezte Ludovic Orban álláspontját. A román kormányfő szerint főleg az európai unióhoz való viszonyulásuk különbözik.

"Az emberek tetteink, döntéseink, az Európai Unióban tanúsított álláspontunk alapján kell megítéljenek, aminek az unió egységét, intézményeinek működését kell szolgálnia. Úgy kell befolyásolnunk az európai szinten hozott döntéseket, hogy azoknak valamennyiünk számára kedvező hozadéka legyen" - mondta Ludovic Orban az AFP-nek adott interjújában.

A román vezetők az ország újjáépítését lehetővé tevő "hatalmas lehetőségként" üdvözölték a júliusi EU-csúcson született megállapodást, amely szerint a válság hatásainak enyhítését célzó helyreállítási alapból és az Európai Unió 2021-2027-es költségvetéséből együttesen mintegy 80 milliárd euró jutna Romániának.

Az uniós költségvetési csomag ellen emelt magyar vétót Orbán Viktor szerdán azzal magyarázta: objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül nem lehet az Európai Unióban a tagállamokat büntető eljárást alapozni a jogállamiságra hivatkozva. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált, ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába - mutatott rá.

"Véleményünk szerint Európa egységét aláásó súlyos hiba lenne a pénzügyi, gazdasági kérdések politikai vitákkal való összekapacsolása. Bármely új, tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a szerződések egyhangú módosításával lehetséges" - közölte álláspontját a magyar kormányfő.