Minden évben több millió dollárt költ új ügyfeleik átvilágítására a private banking szektor. Helyzetük ráadásul évről-évre nehezebb, hiszen miközben hivatalosan is egyre nő a milliárdosok száma, úgy egyre szigorúbbak az előírások arra vonatkozóan, honnan nem fogathatnak be pénzt. A szigorú büntetések miatt pedig jól is teszik, ha alaposan feltérképezik a potenciális ügyfél vagyonát, mielőtt magukhoz vennék azt.
A private banking szektor híres kivételes diszkréciójáról, ezért is lehet annyira népszerű a milliárdosok körében, akik egyre több pénzt bíznak rájuk. Különösen sokan érdeklődnek a közel-keleti és ázsiai térségből, komoly kihívás elé állítva ezzel a javarészt európai és amerikai bankokat, akiknek ügyfélköre is jellemzően a két kontinensről került ki. A pénzintézetek persze felkészültek, egy svájci banknak azonban sok időbe és energiába telik alaposan átvilágítania mondjuk egy dél-koreai potenciális ügyfelet.
Mindennek következményeként mára kimondottan sokba kerül egy-egy private banking ügyfél átfuttatása a rendszeren. A Reuters által megkérdezett szakértők szerint. A nemzetközi ügyfélkör egyre gyorsuló növekedése miatt ráadásul az ilyen jellegű költségek további növekedésével számol a private banking szektor. Az egyszeri kiadás nagyságát jól mutatja, hogy az új ügyfél első évi teljes hozamának tizedét is elérheti.
A bűnözőket persze még így sem lehet teljesen kiszűrni a private banking ügyfélkörből, nekik ráadásul nem is kell sokáig keresniük a segítséget. Egy londoni ügyvéd például a bankok által elutasított gazdagokra építi karrierjét, tapasztalatai szerint pedig megfelelő kapcsolatokkal és persze anyagi háttérrel nem is különösebben nehéz bekerülni a private banking ügyfélkörbe. Egyik klienséről például kiderült, hogy egykori felújított szovjet katonai felszereléseket adott el a Közel-Keletre. Az igazán ügyes bűnözőket ráadásul nehéz lebuktatni: nem véletlenül mondják, hogy a Forbes listájára az optimista becslések szerint is csak minden harmadik dollármilliárdos kerül fel.
Mindezek mellett sem lehet kérdés, hogy megéri a potenciális ügyfél átvilágítására fordított pénz. Elég csak HSBC példájára gondolni, amelyre decemberben 1,9 milliárd dollár (kb. 430 milliárd forint) büntetést szabott ki a bíróság mexikói drogkereskedelemből származó pénzek befogadása miatt. A tetemes bírságon túl ráadásul szembe kell nézniük az ilyen botrány mellett elkerülhetetlen presztízscsökkenéssel és azzal, hogy akár több régi jó ügyfelük is elviszi tőlük a vagyonát.