A három ország tavaly novemberben állapodott meg a tárgyalások megkezdéséről, amelyek a világ második, harmadik és tizenötödik legnagyobb - együttesen a globális GDP mintegy ötödét adó - gazdaságainak kapcsolatait hivatottak mélyebbre fűzni.

Egyes számítások szerint a háromoldalú szabadkereskedelmi egyezmény több mint 2 százalékkal növelné a résztvevő országok nemzeti jövedelmét, és jelentősen gyarapítaná a köztük bonyolódó, kínai adatok szerint éves szinten mintegy 700 milliárd dollárt kitevő kereskedelmet.

Az országok évente három tárgyalási fordulót terveznek, de azt még nem közölték, hogy mikorra tervezik megkötni az egyezményt.

A tárgyalások kiírása ellenére egyes elemzők szerint a háromoldalú megállapodás megkötése annak pozitív potenciális gazdasági hatásait figyelembe véve is valószínűtlen, egyrészt a Kína és Japán, illetve Dél-Korea és Japán közti politikai feszültségek miatt, másrészt pedig azért, mert előzetes hatástanulmányok szerint Peking és Szöul jóval nagyobb előnyökhöz jutna az egyezménnyel, mint Japán.