A digitalizáció "az innováció motorja", amely tovább erősíti Németországot az ipari országok mezőnyében és hozzájárul a "technológiai szuverenitás" kiépítésében. Ezért az államnak meg kell nyitnia a részvétel lehetőségét mindenki számára, és ki kell alakítania "a negyedik ipari forradalom" szabályozási kereteit - emelte ki Sigmar Gabriel gazdasági miniszter a digitális menetrend (Digitale Agenda) nevű terv berlini bemutatóján, rámutatva, hogy az információs technológiának (IT) már az autógyártásnál is fontosabb szerepe van a német gazdaságban, de a jelentősége ennél sokkal nagyobb, mert a társadalom és a gazdaság alapjaiig hatoló változásokat indít el.

Jelenleg Németország 64 százalékán érhető el másodpercenkénti legkevesebb 50 megabites letöltési sebességű (50 Mbit/s) internet. A városokban ez az arány 80 százalék, vidéken viszont helyenként csak 20 százalék, ezért a kormány legfőbb törekvése a vidéki régiók ellátottságának javítása, különösen a ritkán lakott, félreeső területeké, ahol a szolgáltatóknak nemigen térül meg az infrastruktúra kiépítése.

Súlyponti elem a szélessávú mobilinternet-hozzáférés lehetőségének bővítése is nyilvános helyeken, például szállodákban, repülőtereken, vendéglőkben. A szolgáltatás terjesztését a kormány elsősorban a jogszabályi környezet rendezésével kívánja serkenteni, a koncepció szerint a szolgáltatót nem lehet majd felelősségre vonni a felhasználók által a nyilvános wifi-hálózat révén elkövetett jogsértésekért.

A német IT-szektorban jelenleg évente átlagosan 10 ezer új vállalkozás indul. A kormány a cégalapítások számát évi 15 ezerre akarja emelni. Az üzleti modellek fejlesztését 2015-től egy 100 millió eurós alapból támogatják, valamint egyebek között az állami szervek adatbázisainak - például időjárási, közlekedési, térinformatikai adatbázisok - megnyitásával.

Az informatikai biztonságot egy sor jogi lépéssel kívánják erősíteni. A terv szerint IT-biztonsági minimumkövetelményeket határoznak meg a távközléssel foglalkozó cégeknek és a létfontosságú (kritikus) infrastruktúrákat üzemeltető és fejlesztő társaságoknak - például energetikai hálózatokat üzemeltető cégeknek -, és kötelezik őket, hogy jelentsék az informatikai támadásokat. Az informatikai bűnözés ellen küzdő állami szervek személyi állományát és költségvetésüket növelik.

Fejlesztik a kormányzati digitális szolgáltatásokat is, az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítése céljával egyebek között azt tervezik, hogy a hivatalokban általánossá teszik az úgynevezett De-Mail használatát. Az adatokat titkosítva továbbító, védett rendszerben küldöttdokumentumoknak ugyanolyan jogi státuszuk van, mint a papíralapú, postával küldött dokumentumoknak, leveleknek, ami nagyban egyszerűsíti, gyorsítja és biztonságossá teszi az ügyintézést.