Szakértők rámutattak: ha az egész világon érvényes szabályozás ily módon megváltozik, akkor sok bank kénytelen lenne extra fedezeti tőkét biztosítani, amelynek összege elérheti a több milliárd dollárt. A lehetséges módosítások a banki mérlegek két, leginkább vitatott elemét érintenék. Az egyik, hogy a bankok által vásárolt államkötvények nem szerepelhetnének automatikusan kockázatmentes eszközként a mérlegekben, ahogy az gyakorlat maradt Európában a görög államcsőd ellenére is.

A másik, hogy az új szabályokkal korlátoznák a bankok mozgásterét, ami a saját eszközök kockázati besorolását illeti. Néhány bank ugyanis nagyon alacsony kockázatúnak sorol be bizonyos eszközöket csak azért, hogy kevesebb szavatoló tőkét kelljen rendelkezésre tartania - idézett a The Wall Street Journal a bázeli szabályok esetleges módosítására rálátó embereket.

Bázeli illetékesek elmondták: szerették volna, ha a bankok - a felügyelet ösztönzésének hatására - önként módosítanak a kockázatos eszközök besorolásával kapcsolatos gyakorlatukon, de ez nem következett be.

Tény ugyanakkor, hogy egyes országokban elkezdtek távolodni a "zéró kockázat"-felfogástól. Belgiumban a KBC bank májusban közölte: 4,4 milliárd euróval nőtt a kockázattal súlyozott eszközeinek értéke, miután - a helyi központi bank kérésének eleget téve - többé nem zéró kockázatúnak sorolja be a portfoliójában lévő belga, cseh, szlovák és magyar állampapírokat.

Olaszországban viszont, ahol a bankok jelentős vásárlói az olasz államkötvényeknek, a bankárok arra figyelmeztettek, ha megszűnik az állampapírok kockázatmentes besorolása, akkor sok pénzintézet számára kevésbé fogja megérni vásárolni belőlük, emiatt nőhet a hozam, vagyis az olasz állam drágábban jutna hitelhez.

Részben a nagyvonalú szabályozás miatt az európai kereskedelmi bankok az államkötvények legjelentősebb vásárlói között vannak. Az Európai Központi Bank adatai szerint májusban az euróövezeti bankok 1800 milliárd euró értékben tartottak állampapírt, ez a teljes eszközállomány 6 százaléka.