Nagy lehetőségeket lát Közép-Kelet-Európában Michael Mainelli a Z/Yen kutatóintézet vezetője, aki Budapesti Eurázsia Fórum résztvevőjeként adott interjút a Világgazdaságnak. Közép-Európának is ugyanannyi a lehetősége, mint bármely más területnek - véli a szakember, akinek kutatóintézete azzal foglalkozik miképpen emelkednek fel a legmodernebb központok a világban.

Például 2005-ben a kínai központok nem voltak észrevehetően nagyok, és most sok közülük ott van az első tízben vagy húszban. Tehát meg lehet csinálni kevesebb mint húsz év alatt, ha egy központban igazán megvan rá a vágy és az akaraterő.

Közép-Európában Lengyelország végzett különösen jó munkát. Amit Magyarország tesz, hogy egyszerre kíván nyitott lenni az EU és a keleti szomszédai felé, jó politika. Közép-Európában rendkívül sok minden változott azóta, hogy a szakember 32 éve Prágában dolgozott. A közép-európai országok igazi európai országokká váltak.

Budapest csodás

Budapesttel kapcsolatban a szakember arról beszélt, hogy az igazán globális pénzügyi központok gyakran kisebb helyek. Szingapúr nem különösen nagy, sem Amszterdam, vagy a sok offshore központ. És itt van Magyarország közel tízmilliós lélekszámmal.

Régen, a 80-as években a pénzügyi központok kialakulásáról szóló irodalomban az volt a vélemény, hogy építs egy alapgazdaságot, aztán építs egy igazán nagy gazdaságot, és kész is a pénzügyi központ. Nos, ez nem igaz. Kétféle pénzügyi központ van. Az egyik a helyi gazdaságot támogatja, a másik típus a nemzetközi csomópont.

Van esély

Budapestnek esélye van csomóponttá válni. Mint Szingapúr Ázsiában, London Európában, Budapest lehet mindenkié Eurázsiában. A szakember több mint negyvenéves működése során a pénzügyi életben senkit nem látott, aki úgy ment volna üzletet csinálni New Yorkba, Tokióba, Pekingbe vagy Sanghajba, hogy ne lett volna egy helyi érdekeltsége, belföldi célja, valamilyen helyi komponens.

Szingapúr és különösen London, de Zürich, Genf és Amszterdam is olyan hely, ahova gyakran úgy mennek emberek üzletelni, hogy abban semmi helyi érdek nincs. Csak tetszik nekik a szabályozási környezet, az ügyvédi irodák, a könyvelők, a bíróságok, a választott bírák és egyéb szolgáltatások. Ezeken a gyűjtőhelyeken olyan ügyleteket bonyolítanak le, amelyeknek semmi közük a helyi gazdasághoz.

Magyarország ilyen gyűjtőhelyszerepre tehetne szert Eurázsiában. A legtöbb országban a pénzügyek a GDP 5-6 százalékát teszik ki. Ezekben az úgynevezett hubközpontokban ez több mint 10 százalék. És ez sokkal gazdagabbá, sikeresebbé és érdekesebbé tehet egy várost.