Az egyik legkisebb és leggazdagabb német tartományban 2011 óta kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyan várhatóan visszaesik a legutóbbi, 2015-ös választáshoz képest, de továbbra is messze a legnagyobb erő lehet a képviselőtestületben (Bürgerschaft), és ismét a Zöldekkel alakíthat koalíciót.

Az utolsó közvélemény-kutatások szerint az SPD a szavazatok 38-39 százalékát gyűjtheti be az északnémet városállamban, szemben az öt évvel korábbi 45,6 százalékkal.

Kapcsolódó

A Hansa-városban működő Zöldek 23-24 százalékos eredményre számíthatnak, csaknem megduplázva támogatottságukat a 2015-ös 12,3 százalékhoz képest.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) a szavazatok 13 százalékát szerezheti meg, némileg gyengülve az öt évvel korábbi 15,9 százalékhoz képest.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 8 százalékos eredményre számíthat, ez csaknem megegyezik a 2015-ös 8,5 százalékkal.

A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága sem változott számottevően öt év alatt Hamburgban, a szavazatok 7 százalékára számíthat, a 2015-ös 6,1 százalék után.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) választói támogatottsága a bejutási küszöb, 5 százalék körül van a felmérések szerint, vagyis megőrizheti képviseletét a tartományi törvényhozás szerepét betöltő Bürgerschaftban, de akár ki is eshet, ami legutóbb 2004-ben fordult elő. A liberálisok 2015-ben magabiztosan vették az akadályt, a szavazatok 7,4 százalékát érték el.

Az 1,9 milliós Hamburg a 8. legnagyobb város az EU-ban, és a legnagyobb olyan település, amely nem főváros. Kereskedelemre és szolgáltatásokra épülő gazdasága az utóbbi öt évben is fejlődött, 66 ezer eurós (22,4 millió forint) egy főre jutó hazai össztermékkel (GDP) az első helyen áll a német tartományok rangsorában.

A helyi politikai viszonyok a szövetségi szintű politika folyamataitól eltérően alakulnak, ezt mutatja például, hogy az SPD a hamburgi felmérésekben nagy előnnyel vezet, az országos közvélemény-kutatásokban viszont csak a 3-4. helyen áll. A választási kampány elsősorban helyi ügyekről, a lakáshelyzetről, a közlekedésről, az oktatásról, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemről szólt - ismertette az MTI.