Ez fordulatot jelent Washington Irak-politikájában: az amerikai most először támadták közvetlenül a szélsőségeseket, amelyek nagy területeket hódítottak meg Irakban, valamint Szíriában.

Amerikai repülőgépek légicsapást mértek Erbilnél az Iszlám Állam tüzérségére, amely támadta azt a támaszpontot is, ahol amerikai katonák is tartózkodnak - közölte John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője. Hozzátette, hogy két F/A18 típusú vadászbombázó az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbil közelében 500 fontos (mintegy 227 kilogrammos) lézerirányítású bombákkal mért csapást az iszlamisták egy önjáró tüzérségi lövegére.

Az Egyesült Államoknak konzulátusa és 40 katonai tanácsadója működik Erbilben.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékesei szerint a két harci gép a még júniusban a Perzsa-öbölbe vezényelt George H.W. Bush repülőgép-hordozóról szállt fel, a közel-keleti és a közép-ázsiai térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) utasítására. A Pentagon a továbbiakban az F/A18-asok mellett a régióban állomásozó F-16-osokat is be fog vetni, a segélyszállítmányokat pedig a Kuvaitban állomásozó repülőgépekkel juttatja célba.

Chuck Hagel Indiában tartózkodó védelmi miniszter kijelentette, hogy az amerikai haderő elegendő hírszerzési információval rendelkezik ahhoz, hogy légicsapásokat mérjen az IÁ egységeire, ha azok az amerikai érdekeket, vagy az Észak-Irak hegyeibe menekült több ezer menekültet veszélyeztetik. Hagel szerint az amerikai szállítógépekről ejtőernyővel ledobott 72 raklapnyi víz és élelmiszer közül több mint 60 el is jutott a rászorulókhoz.

Barack Obama amerikai elnök csütörtök este jelentette be, hogy engedélyezte az iszlamista szélsőségesek elleni légicsapásokat Irakban az amerikai alkalmazottak - katonák, diplomaták - védelmében, továbbá a vallási kisebbségek elleni potenciális népirtás megakadályozása érdekében humanitárius segítségnyújtást rendelt el.

A légicsapások fordulatot jelentenek Washington Irak-politikájában. Az Egyesült Államok egy csaknem egy évtizeden át tartó háborúskodás után 2011 végén kivonta katonai erőit az arab országból. Obama június óta több száz katonát és tengerészgyalogost vezényelt Irakba tanácsadói feladatok ellátásra és amerikai képviseletek védelmének megerősítésére. A katonai fellépés jóváhagyását csütörtökön bejelentve az elnök mindazonáltal kizárta az amerikai szárazföldi katonai szerepvállalás lehetőségét.