Észak-Koreában megkezdte tanácskozását az országot a második világháború óta vezető kommunista munkáspárt központi bizottságának plénuma, ami alkalmat ad arra, hogy új irányt szabjanak a koronavírus-járvány, az ENSZ-szankciók, a gazdasági válság szerencsétlen kezelése és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások holtpontra jutása miatt a szokásosnál is nehezebb helyzetben lévő országnak - derül ki a CNBC tudósításából.

Hogy milyen témák szerepelnek a plénum napirendjén, azt a hazai és a nemzetközi érdeklődők legnagyobb sajnálatára nem árulták el. Csak általánosságokról szólnak a híradások: a résztvevők áttekintik az idei év történéseit és döntetnek a stratégiáról és a taktikáról, amelyet követve folytatják a párt és a nép harcát a szocialista fejlesztés frontján a következő időszakban. Ezeknek a terveknek a megvalósítása hozza majd el következő győzelmeket.

Kapcsolódó

A központi bizottság plenáris ülése a legmagasabb döntéshozó szint a posztsztálinista rezsimet üzemeltető országban, Kim korábban ezt a fórumot használta fel arra, hogy megfogalmazza saját, és ezzel országa álláspontját az USA-val és Dél-Koreával folytatott kapcsolatokban, illetve bejelentett ezt-azt Észak-Korea atomprogramjáról. A legutóbbi, 2019-ben tartott hasonló tanácskozás négy napig tartott.

Tízéves évforduló

Kim Dzsongun tíz évvel ezelőtt került hatalomra, miután az ország korábbi első embere, Kim édesapja, Kim Dzsonil 2011. decemberében elhunyt. Rendkívül fiatalon, huszonévesen vette át a stafétabotot, így kezdetben nagybátyja segítette az ország ügyeinek intézésében, ám később olyan hibát követett el, ami kivégzéséhez vezetett. Ez is bizonyítja, hogy az észak-koreai rezsim kíméletlenül őszinte, amikor a nemtetszésének ad hangot.

Az új vezető az évtized közepén megkérdőjelezhetetlenné tette autoritását az országot vezető állampártban és az államhatalomban. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az észak-koreai hadsereg 2016-ban és 2017-ben szomszédait és az Egyesült Államokat is meglepő teszteket hajtott végre olyan rakétákkal, amelyek hatótávolsága elér az USA keleti partjáig.

Ezt követően enyhülésre váltott: többször találkozott Dél-Korea elnökével, illetve Donald Trump amerikai elnökkel. Az utóbbival folytatott második csúcstalálkozójuk félbeszakadt, miután a felek nem tudtak megállapodni az észak-koreai atomfegyver-arzenál leszereléséről.