A nyilatkozat tanúsága szerint mindkét fél megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján tovább mélyítik partnerségüket.
A dokumentumból kitűnt, hogy az uniós és a kínai politikusok megbeszélésein mind az emberi jogok, mind a jogállamiság szóba került. Pekinget mindkét területen rendszeresen éles bírálatok érik. Az EU-Kína-csúcs közös nyilatkozatából mindössze annyi derült ki, hogy mindkét fél megerősítette elkötelezettségét az emberi jogok fontossága és előmozdítása mellett. Ebben a kérdésben a nyilatkozat "konstruktív véleménycserét" és a párbeszéd megerősítését írányozza elő.

A jogállamisággal összefüggésben a dokumentum úgy fogalmaz, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, és folytatják az együttműködés és a párbeszéd továbbfejlesztését adminisztratív és jogi területen.

A nyilatkozat utal arra, hogy az Európai Unió és Kína fokozatosan emeli a kétoldalú párbeszéd és együttműködés szintjét a védelem és biztonságpolitika területén. Kínával szemben az 1989-es Tienanmen téri tiltakozások vérbefojtása miatt változatlanul fegyverembargó van érvényben.

A politikai mellett a gazdasági kérdésekre is kitér a nyilatkozat, amelyben az szerepel, hogy mindkét fél azt szeretné, ha záros határidőn belül sikerrel le lehetne zárni egy "nagyratörő" befektetési megállapodás tárgyalásait.

A nyilatkozat mindössze említést tesz arról, hogy a megbeszéléseken szóba került Ukrajna és Irán kérdése is, egy név nélkül nyilatkozó uniós forrás rámutatott, hogy a megbeszéléseken a kínai fél Ukrajnával kapcsolatban már hagyományosnak tekinthető, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elve mellett kitartó álláspontját képviselte, hozzátéve, hogy az ukrán-orosz-krími konfliktus bonyolult, összetett kérdés. Iránnal kapcsolatban az EU külügyi főképviselője a diplomata szerint köszönetet mondott a kínai félnek a támogatásért, amelyet Peking a nagyhatalmi egyeztetésekhez nyújtott.