A lengyel kormány még a tavaszi NATO-csúcs és a július katolikus világtalálkozó miatt, biztonsági okokra hivatkozva függesztette fel azt a szerződést, amely lehetővé tette az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi terület lakói és a határhoz közel élő lengyelek kishatárforgalmát. Ezzel egyidejűleg a lengyel-ukrán határon is felfüggesztették ezt a lehetőséget.

A katolikus találkozó után aztán a lengyel-ukrán határon helyre állt a korábbi rend, míg a lengyel-kalinyingrádin fenntartották a korlátozást. A döntés nagy tiltakozást váltott ki, az ellenzéki Polgári Platform petíciót intézet az ügyben a kormányhoz, amelyet sokan aláírtak.

Ejnye-bejnye

A kormány gazdasági okokkal indokolja a döntését (ne firtassuk, hogy a lengyel-ukrán viszonylatban miért nem érvényesek ugyanazok az érvek). Jakub Skiba belügyminiszter sajtókonferenciáján a  varsó statisztikai hivatal (GUS), a vámhivatal és a határőrség adataival revolverezett.

Ezek szerint a lengyelek a kalinyingrádi övezetben főleg fogyasztási cikkeket vásároltak (például benzint, dohányárut). Ez tette ki összes vásárlásuk mintegy 91 százalékát. Emiatt 2016 első negyedévében a büdzsé 74 millió zloty (forint) bevételtől esett el.

Nahát-nahát

Az új helyzetben aszimmetrikus helyzet alakult ki. A lengyelek nem járnak át bevásárolni Kalinyingrádba, míg az oroszok nem csökkentették bevásárlásaikat Lengyelországban. A személyi forgalom, amelyhez most vízum kell, nagymértékben kiváltotta a korábbi a kishatármenti átjárást. Így továbbra is a lengyel boltokban költik a pénzüket, ami gyakorlatig lengyel export Oroszországba.

A vámhivatal adataiból kiderül, hogy míg 2016 májusában 2190 eljárást indítottak vámbűncselekmény miatt lengyel állampolgárok ellen, addig júliusban ennél háromszor kevesebbet Ez azt bizonyítja, hogy a lengyelek a kishatárforgalmat kihasználva csempésztek, és a túloldalon vásárolt áruikkal az orosz költségvetést gazdagították. Valójában tehát a kormány az "ideiglenes" tilalom fenntartásával megóvja a lengyelek attól, hogy rossz útra térjenek.